Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Az irodalom szeretete és művelése családi örökségként szállt rá. Költeményei főként a Regélő Pesti Divatlapban jelentek meg. A szabadságharcban szerzett élményeiről írt naplója történelmi forrásműként is értékes. Önálló művei: Aki sohasem házasodik (színmű); Szerelem és házasság (regény, kéziratban). Irodalom: Vasárnapi Újság, 1888. 31. sz. (nekrológ). NYÍRBÁTOR Báthori László (Császári, 1410 körül — Buda, 1485 körül) Mind az életére, mind a munkásságára vonatkozó adatok nagyon hézagosak és bizonytalanok. Egyes források szerint 1430-tól a bécsi egyetemen tanult. Mások tudni vélik, hogy Nyírbátorban volt iskolamester. Később szerzetes lett, a budaszentlőrinci pálos kolostor tagja. A XV. század második felében, Mátyás király korában élt. Bibliakommentárja a Corvinába is bekerült. Főként szentek életének megírásával foglalkozott, s egyes kutatók szerint lefordította az egész bibliát. A mű megvan, a J ordánszky-kódexben található, csak az nem bizonyítható egyértelműen, hogy valóban Báthori László volt-e a fordítója. A 196 levélből álló kódexet az esztergomi főszékesegyház könyvtárában őrzik. A budai Hárshegy oldalában emléktábla jelöli annak a barlangnak a bejáratát, amelyben — a hagyomány szerint — húsz esztendőn át Báthori László remetéskedett (1437—57), s ahol állítólag a szóbanforgó biblifordítást is készítette. Irodalom: Volf György: Báthori László és a Jordánszky-kódex bibliafordítása. Bp., 1879. Mezey László: A Báthori-biblia körül. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményei. 1956. 191—221. Szabó András: A Báthori-barlang. Új Magyarország, 1995. március 3. Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód(?), 1505 és 1510 között—Sárvár, 1556. január 30.) A 16. század legjelentősebb énekmondója, vándorköltője volt. Hosszabb ideig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Később Nádasdy Tamás és Bethlen Farkas támogatta. Az akkori epika valamennyi műfaját művelte. írt széphistóriát, bibliai témájú verses elbeszélést, legfontosabb műve azonban a korabeli magyar eseményeket