Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)
Az utolsó huszár
A MARKY (C) VÉDŐÁLLÁS Szept. 12. Midőn az osztályparancsnok markyi harcálláspontjára, melyet napokkal ezelőtt az árkász szakasszal kiemeltetett, beérkezik, azt megszállva találja. „N" osztályparancsnok 186 rendezkedett be abban törzsével. Időközben ugyanis a hadosztály az „N" osztályt tartalékul Markyba tolta el. A két osztályparancsnok évfolyamtársak és mindig szoros baráti viszonyban álltak. „H" osztályparancsnok megmagyarázza neki, hogy ezt a bunkert saját magának ásatta ki előre és kéri, hogy ürítse ki. „N" osztályparancsnok ezt a kérelmet, kissé gúnyos mosollyal, határozottan visszautasítja. „H" osztályparancsnoknak nincs ideje a további veszekedésre, mert az új védővonalat akarja sürgősen lejárni. Dühösen távozik és új harcálláspontjául átmenetileg Marky keleten egy kertes házat választ ki. Innen később áttelepül a téglaégetőbe (11. sz. vázlat). A következő nap azonban, midőn Marky körül a harcok felélénkülnek, az osztályparancsnok arról értesül, hogy „N" osztályparancsnok bunkerje páncélos telitalálatot kapott. Szerencsére a lövedék csak az óvóhely falába fúródik bele és nem robban fel. Azonban a nagy ijedtség is, amit a becsapódás okozott, elég volt arra, hogy „N" osztályparancsnok a bunkert törzsével sürgősen elhagyja és Marky nyugatra települjön át. Most a „H" osztályparancsnokon volt a sor a gúnyos mosolyra. Sors keze és iróniája! 11 óra 30 perc körül a hadosztály közegei - elöljárók, összekötőtisztek — kezdik ellepni az osztályparancsnok harcálláspontját. A hadosztálynál nagy az idegesség a beállott új, kellemetlen helyzet felett. Egyik közeg a másik után érkezik gépkocsiján. Izgatottan érdeklődnek a helyzet iránt, utána gyorsan távoznak. Az osztályparancsnok hiába igyekszik kijutni alosztályaihoz, hogy az új védővonalat ellenőrizze. Idő nem jut rá. Amint egyik „vendég" távozik, a másik beérkezik és az osztályparancsnoknak mindegyikkel elölről kell kezdeni a tájékoztatót. Az osztályparancsnok dühöng magában, hogy idejét feleslegesen pocsékolják. Az osztály még nem vette fel az érintkezést a nyomában csak lassan előnyomuló ellenséges elővédekkel. De a muszka minden pillanatban az osztály nyakán lehet. így minden perc drága. Az osztályparancsnok pedig nem tudja biztosan, hogy századai tényleg azt a vonalat foglalták-e el, amit kijelölt nekik. Ezenkívül még a hadosztályparancsnok is időközben beérkezik és megigazoltatja az osztályparancsnokot azért, hogy önként feladta a zielonkai állást. Végülis azonban éiveléseit elfogadja és eltávozik. Az osztályparancsnok azonban tovább dühöng magában, hogy „büdös" helyzetekben előljáró alig mutatkozik a vonalban, de ha csend van, esőstől állítanak be, igazoltatnak, okoskodnak és gátolják a csapatparancsnokot sürgős és fontos kötelmei végzésében. 14 órakor beérkezik a hadosztályparancsnok parancsa a régi zielonkai állás viszszafoglalására. A támadás végrehajtására a hadosztály a tartalékban lévő „N" osztályt jelöli ki. Ehhez a „H" osztálynak is részekkel csatlakoznia kell. Az akció pa„N" osztályparancsnok, a 4/1. huszárosztály parancsnoka: Mihályi Iván alezredes.
