Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A gyűjtemény bemutatása
jelmondat olvasható: PUBLICUM MERITOR UM PRAEMIUM (=a vitézség, az érdem nyilvános díja). A kereszt a magyar koronán függ, amely az akkori kor szerint barrokkstílű, eltér eredeti alakjától. A pajzs hátsó oldala fehér zománc, zöld tölgyfakoszorúval van körülvéve. A koszorún belül STO. ST. RI. AP. (Sancto Stephano Regi Apostolico = Szent István Apostoli Királynak) háromsoros felirat olvasható. A kereszt előlapján a kereszt felső szárához erősített arany fülön (ezen keresztül kapcsolódik a kereszt egy ovális karikával a koronához) FR jelzés és arany fémjel látható. A hátoldalon a korona feletti aranykarikán található a jelzés és a fémjel. A nagykereszt 104 mm széles, közepén sötétvörös, szélein pedig zöld színű rozettás vállszalagon függMérete: 66 80 x 43 mm Anyaga: arany, zománc Ltsz.: JAM KKGY 91-1.30.1. SZENT ISTVÁN REND nagykeresztjének csillaga Nyolcsugarú áttört ezüst csillag. Előlapjának köralakú középpajzsán ezüst gyöngysor szegélyes, fehér gyűrűben elhelyezett zöld tölgykoszorú (12 aranyszélű, zöld tölgylevél, minden levélnél 2-2 makk aranyból, vörös zománccal) övezi a vörös, domború alapra rátett, zöld hármashalmon nyugvó, nyitott arany koronából kinövő fehér kettős keresztet. A kereszt két oldalán M és T betűk (az alapító névjele) láthatók. Hátlapján tű, kampó, C.F.ROTHE WIEN jelzés, ill. arany fémjel található. Mérete: 90,5 mm Anyaga: ezüst, arany, zománc Ltsz.: JAM KKGY 91.1.30.3. A nagykereszt és a nagykereszt csillaga vörös préselt dobozban külön-külön van elhelyezve. A dobozfok) belsejében ROTHE und NEFFE WIEN JUWELIERE Ku.k. KAMMER jelzés olvasható. MAGYAR ÉRDEMREND (MAGYAR ÉRDEMKERESZT ÉS ÉRDEMÉREM) 1918. október végén, november elején az OsztrákMagyar Monarchia széthullott, a nemzetiségi területek egymás után az elszakadás mellett döntöttek. 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom győzelmének napján, Habsburg József főherceg - akit rv. Károly császár és király 1918. október 27-én „homo regius"-ként (a király nevében, megbízásából eljáró „királyi ember") bízott meg - gróf Károlyi Mihályt miniszterelnökké nevezte ki. IV. Károly 1918. november 13-án Eckartsau-ban közzétett nyilatkozatában lemondott minden részvételről az államügyek intézésében (de a trónról nem) és kinyilatkoztatta, hogy eleve elismeri azt a döntést, amely Magyarország államformáját megállapítja. Ezt követően nyilvánította a kormány Magyarország államformájává 1918. november 16-án a köztársaságot. A Monarchia felbomlásával megszűntek annak intézményei, köztük azok a rendjelek, kitüntetések, amelyeket a Habsburg uralkodók (1527-től egyszemélyben magyar királyok) az egész birodalomban, így Magyarországon is adományoztak. A magyar kitüntetéstörténet közel 400 éves korszaka zárult le. Új, nemzeti kitüntetés, érdemrend alapítására vagy a dualizmus kori kitüntetések felújítására, visszaállítására a Tanácsköztársaság bukása után azonban néhány évig nem került sor. 67 Okát az államforma, a kormányzóválasztás, a kormányzói jogkör kérdései körül kialakult politikai küzdelmekben találjuk meg. Az 1920 első felében lezajlott nemzetgyűlési választások valamennyi győztes pártja a királyság intézményét kívánta, de a királyi szék betöltését már más jogcímen és személlyel képzelték el. A Habs(58 burg-restaurációt sürgető legitimisták és „szabadkirályválasztók' kompromisszumának eredményeként - figyelemmel a Habsburg uralom visszaállítása elleni erőteljes antant tiltakozásra is az 1920. február 13-i minisztertanácsi ülésen Bárczy István igazságügyminiszter álláspontját tették magukévá: minthogy a királyi hatalom gyakorlása szünetel, a nemzetgyűlésnek az államfői teendők ideiglenes gyakorlására kormányzót kell választania. 0 A kormány előterjesztésére a nemzetgyűlés 1920. február 27-én törvénybe iktatta ,Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" szóló törvényjavaslatot (1920: I. törvénycikk) 71 . Ezt követően 1920. március 1-én a nemzetgyűlés már kormányzót választott nagybányai Ilorthy Miklós sze72 mélyében ( 1920:111. törvénycikk), aki április 1-én beköltözött a budai királyi várba. Már ekkor, 1920 tavaszán felmerült a nemzeti hadsereg fővezérségén egy magyar hadikitüntetés létrehozása iránti igény 3 a végzett szolgálatok,