Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

szerzett érdemek elismerésére, mert a Monarchia felbomlása óta sem új kitüntetés alapítására, sem régi magyar kitüntetés felújítására nem született döntés. A kitüntetés alapításának kérdése azonban rövid időn belül lekerült a napirendről, mint- még - nem időszerű javaslat 7 ^ mindamellett, hogy az I92O: I. tc. 13 §-a (amely a kormányzói jogkör kor­látozásáról szól) nem tiltotta a kormányzó számára a kitüntetések alapítását és adományozását. Egy ál­landó jellegű kitüntetésnek adott időpontban tör­ténő alapítása ellen több érv szólt. A királykérdés ekkor még nem dőlt el, a legitimisták jelentékeny politikai erőt képviseltek. Maga a nemzetgyűlés is ideiglenes jellegűnek minősítette a kormányzói megbízást, amikor „az állami főhatalom gyakorlá­sának ideiglenes rendszeréről" hozott törvényt. Egy „királyváró" hangulatban, az élesedő politikai küzdelmek közepette, Horthy kormányzónak és legszűkebb csoportjának tekintettel kellett lenni arra a tényre is, hogy a kitüntetések alapítása és adományozása több száz év óta kifejezetten a ki­rály személyéhez fűződött, a királyi felségjogok egyike volt. 5 Ilyen háttér mellett - még ha az in­dokoltságával azonosultak is - az új vezetésnek 1920-ban nem volt érdeke(ha úgy tetszik, nem lett volna célszerű és időszerű számára) a kitüntetési javaslat napirendre tűzése. A legitimisták az első 76 és második 77 sikertelen ki­rálypuccsban vereséget szenvedtek, amit betető­zött IV. Károly 1922. április 1-én bekövetkezett ha­lála. A második királypuccsot (1921. X. 20-23) Horthy kormányzó a Bethlen-Teleki csoporttal a király kérdés végleges lezárására használta fel. Az 1921. április 14-én kormányra került gróf Bethlen István beterjesztésére a nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta az 1921: XLVII. törvény­cikket a Habsburg-ház detronizálásáról 78 1921 decemberében pedig gr. Bethlen István mindent egybevetve elérkezettnek látta az időt, hogy a kor­mányzó éljen az 1920 óta de iure biztosított jog­körével, és egy olyan reprezentatív kitüntetést ala­pítson, amellyel látható jelét adhatják a hazáért, az új rendszerért végzett polgári és katonai szolgála­tok, érdemek elismerésének. Felhatalmazást kért és kapott a kormányzótól egy magyar érdemke­reszt alapításáról szóló előterjesztés elkészítésé­79 re. A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemérem alapszabály bevezetője szerint „Magyarország Kor­mányzója a haza szolgálatában szerzett érdemek látható elismeréséül a magyar királyi kormány elő­terjesztésére 1922. évi június 14-én Gödöllőn kelt elhatározásával magyar érdemkeresztet és magyar érdemérmet alapítani ... méltóztatott Hazai és külföldi, polgári és katonai személyeknek egyaránt adományozni lehetett, akik „kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szol­gálatokat. " A nagykeresztből és öt osztályból álló kitüntetést Magyar Érdemkereszt néven 1935-ig adományozták. Horthy Miklós kormányzó 1935. december 23-án elnevezését Magyar Érdemrendre 81 változtatta , az alapszabály, így a fokozatok némi módosításával: nagykereszt a csillaggal, I. osztályú kereszt a csillaggal, középkereszt a csillaggal, kö­zépkereszt, tiszti kereszt és lovagkereszt. 1939. áp­rilis 14-től vált lehetővé a kitüntetésnek hadi­szalagon és hadidíszítménnyel való adományozá­sa, majd a kormányzó 1939. május 13-án kelt leg­felsőbb rendeletével újból módosította az alapsza­82 bályokat: a Magyar Érdemrend nagykeresztje et­től az időponttól kezdve a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje elneve­zést és az I. osztályú Magyar Érdemrend a Magyar Érdemrend nagykeresztje elnevezést kapta. A to­vábbi fokozatok megegyeztek a korábbiakkal (kö­zépkereszt a csillaggal, középkereszt, tiszti kereszt és lovagkereszt). Az érdemrend irodájának teen­dőit a kormányzói kabinetiroda látta el, a kitünte­tés adományozásával kiváltság nem járt. MAGYAR ÉRDEMREND nagykeresztje (1939 utáni típus, II. fokozat) Keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehér zománcú, a középpont felé összefutó szárú kereszt. A köralakú éremfelületen a babérkoszorú övezte vörös zománcú mezőben hármashalmon nyugvó nyitott koronából arany apostoli kettős kereszt nő ki. Hátoldalán a jelmon­dat: SIDEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS 1922 (=Ha Isten velünk, ki ellenünk 1922). Egyszínű sö­tét smaragdzöld 100 mm széles rozettás vállszala­gon függ. Mérete: 62 x 56 mm Anyaga: ezüst, aranyozás, zománc Ltsz.: JAM KKGY 93-1.1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents