Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A gyűjtemény bemutatása
szerzett érdemek elismerésére, mert a Monarchia felbomlása óta sem új kitüntetés alapítására, sem régi magyar kitüntetés felújítására nem született döntés. A kitüntetés alapításának kérdése azonban rövid időn belül lekerült a napirendről, mint- még - nem időszerű javaslat 7 ^ mindamellett, hogy az I92O: I. tc. 13 §-a (amely a kormányzói jogkör korlátozásáról szól) nem tiltotta a kormányzó számára a kitüntetések alapítását és adományozását. Egy állandó jellegű kitüntetésnek adott időpontban történő alapítása ellen több érv szólt. A királykérdés ekkor még nem dőlt el, a legitimisták jelentékeny politikai erőt képviseltek. Maga a nemzetgyűlés is ideiglenes jellegűnek minősítette a kormányzói megbízást, amikor „az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendszeréről" hozott törvényt. Egy „királyváró" hangulatban, az élesedő politikai küzdelmek közepette, Horthy kormányzónak és legszűkebb csoportjának tekintettel kellett lenni arra a tényre is, hogy a kitüntetések alapítása és adományozása több száz év óta kifejezetten a király személyéhez fűződött, a királyi felségjogok egyike volt. 5 Ilyen háttér mellett - még ha az indokoltságával azonosultak is - az új vezetésnek 1920-ban nem volt érdeke(ha úgy tetszik, nem lett volna célszerű és időszerű számára) a kitüntetési javaslat napirendre tűzése. A legitimisták az első 76 és második 77 sikertelen királypuccsban vereséget szenvedtek, amit betetőzött IV. Károly 1922. április 1-én bekövetkezett halála. A második királypuccsot (1921. X. 20-23) Horthy kormányzó a Bethlen-Teleki csoporttal a király kérdés végleges lezárására használta fel. Az 1921. április 14-én kormányra került gróf Bethlen István beterjesztésére a nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta az 1921: XLVII. törvénycikket a Habsburg-ház detronizálásáról 78 1921 decemberében pedig gr. Bethlen István mindent egybevetve elérkezettnek látta az időt, hogy a kormányzó éljen az 1920 óta de iure biztosított jogkörével, és egy olyan reprezentatív kitüntetést alapítson, amellyel látható jelét adhatják a hazáért, az új rendszerért végzett polgári és katonai szolgálatok, érdemek elismerésének. Felhatalmazást kért és kapott a kormányzótól egy magyar érdemkereszt alapításáról szóló előterjesztés elkészítésé79 re. A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemérem alapszabály bevezetője szerint „Magyarország Kormányzója a haza szolgálatában szerzett érdemek látható elismeréséül a magyar királyi kormány előterjesztésére 1922. évi június 14-én Gödöllőn kelt elhatározásával magyar érdemkeresztet és magyar érdemérmet alapítani ... méltóztatott Hazai és külföldi, polgári és katonai személyeknek egyaránt adományozni lehetett, akik „kiváló buzgalommal és odaadással teljesítettek különösen hasznos szolgálatokat. " A nagykeresztből és öt osztályból álló kitüntetést Magyar Érdemkereszt néven 1935-ig adományozták. Horthy Miklós kormányzó 1935. december 23-án elnevezését Magyar Érdemrendre 81 változtatta , az alapszabály, így a fokozatok némi módosításával: nagykereszt a csillaggal, I. osztályú kereszt a csillaggal, középkereszt a csillaggal, középkereszt, tiszti kereszt és lovagkereszt. 1939. április 14-től vált lehetővé a kitüntetésnek hadiszalagon és hadidíszítménnyel való adományozása, majd a kormányzó 1939. május 13-án kelt legfelsőbb rendeletével újból módosította az alapsza82 bályokat: a Magyar Érdemrend nagykeresztje ettől az időponttól kezdve a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje elnevezést és az I. osztályú Magyar Érdemrend a Magyar Érdemrend nagykeresztje elnevezést kapta. A további fokozatok megegyeztek a korábbiakkal (középkereszt a csillaggal, középkereszt, tiszti kereszt és lovagkereszt). Az érdemrend irodájának teendőit a kormányzói kabinetiroda látta el, a kitüntetés adományozásával kiváltság nem járt. MAGYAR ÉRDEMREND nagykeresztje (1939 utáni típus, II. fokozat) Keskeny sötét smaragdzöld zománcszegélyű, aranyszélű, fehér zománcú, a középpont felé összefutó szárú kereszt. A köralakú éremfelületen a babérkoszorú övezte vörös zománcú mezőben hármashalmon nyugvó nyitott koronából arany apostoli kettős kereszt nő ki. Hátoldalán a jelmondat: SIDEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS 1922 (=Ha Isten velünk, ki ellenünk 1922). Egyszínű sötét smaragdzöld 100 mm széles rozettás vállszalagon függ. Mérete: 62 x 56 mm Anyaga: ezüst, aranyozás, zománc Ltsz.: JAM KKGY 93-1.1.1.
