Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

tása szerint lerombolta a pogány isten, Baál oltárát, helyén az Úr oltárát építette fel. Harcba szólította az izraelitákat, és közülük az Úr segítségével kiválasztott háromszáz férfival szétkergette a midianiták táborát, majd kiűzte őket egész Izraelből (Bírák könyve 6. 7.8.). Jó Fülöp herceg egész életében a katolikus egyház erősítésén fáradozott, és a korabeli vallásos felfogásnak megfelelően küzdött az eretnekek ellen. Gedeon midianiták feletti győzelmét a keresztény hit pogányság feletti győzelmeként értelmezhette a rendalapító és környezete, ezért jelenítették meg a Rend célkitűzéseit szolgáló történetet a rendjelvé49 nyen. Az Aranygyapjas Rend első alapszabálya (1431) az egyosztályú lovagrend létszámát először 24, majd 31 főben határozta meg, és alapításától kezdve kifejezetten exkluzív kitüntetésnek számított. Csak egy igen szűkkörű, elit réteg számára volt elérhető: neves, nagymúltú főnemesi családból származó, római katolikus vallású, erkölcsös, feddhetetlen életvitelű férfiak nyerhették el. (A feltételeket a mai napig igyekeznek szigorúan érvényesíteni.) A külföldiek közül főleg az uralkodóházak, fejedelmi családok tagjait tüntették ki, a rend tagjainak névsorában ezért számos nagy történelmi személyiséget találunk.

50 A rendvitézeknek ruházatukon állandóan a nyakukban kellett hordani a zománcozott tűzkő és arany tűzcsiholó acél motívumokból álló díszes arany rendi láncot, rajta a kos figurával és azzal a megkötéssel, hogy az Aranygyapjas Rend jelvényével együtt, egyidőben más rend jelvénye nem volt viselhető (viselési összeférhetetlenség). Az Aranygyapjas Rend lovagjának rendi öltözete: világosvörös színű, fehér bélésű talár, amely fehér atlaszselyemmel bélelt, bíborszínű bársony köpennyel fedett. A köpenyen gazdag aranyhímzés van a rendi jelképekkel, a köpeny szegélyén fehér selyematlaszon a rendi jelmondattal. Az öltözethez fehér harisnya, fehér cipő (csattal és vörös cipősarokkal) és vörös színű fejfedő tartozott. A rend alapszabálya szerint a nagymesteri méltóságot csak férfi tölthette be azzal a kiegészítéssel, hogy leányörökös esetén annak férje - ha tagja a rendnek - már igényt tarthatott a rend irányítására.

51 így történt, hogy Merész Károly burgundiai fejedelem halála után örökösének, Jó Fülöp unokájának, Burgundiái Máriának, Habsburg Miksa főherceggelkötött házassága révén 1477-ben a rend nagymesteri méltósága a Habsburg dinasztiára szállt. S ezzel a kis burgundi hercegségi lovagrendből rövidesen Európa legelőkelőbb házirendje lett, jelvényéért német birodalmi fejedelmek versengtek, ugyanis Miksa 1493-ban német császár lett. Ettől kezdve a nagymesteri tisztet a Habsburg-család tagjai, uralkodói töltötték be. Az Aranygyapjas Rend rangja, fénye, tisztelete különösen V. Károly idején nőtt meg - 15l6-ban vette át a rend irányítását -, mert az aranygyapjas lovagokat a Habsburg-dinasztia legfőbb méltóságai közé emelte. V. Károly a vitézek számát 51 főre emelte, és lehetővé tette a rendjelvény hétköznapi viselésekor a nehéz aranylánc helyett a vörös szalag használatát. Tulajdonképpen csak II, Fülöp (15561598) idején vált a rend igazi spanyol renddé, midőn a nagymester a figyelmét - politikai érdekei miatt - a spanyol nemesség megnyerésére fordította, akik eddig nem versengtek a rendjelvény megszerzéséért. Az egyidőben élő rendtagok számát II. Fülöp 61 főben határozta meg. II. Károllyal 1700-ban kihalt a Hasburgok spanyol ága. II. Károly végrendeletében összes birtokait XTV. Lajos francia király (felesége II. Károly legidősebb nővére volt) második unokájára, Anjou Fülöpre hagyta azzal a feltétellel, hogy a spanyol és a francia koronát egy személyben sem ő, sem utódai nem egyesíthetik. A Habsburgok osztrák ága révén /. Lipót császár, úgyis mint II. Károly második nővérének a férje, szintén igényt jelentett be a spanyol örökségre. A megüresedett trón megszerzéséért kirobbant és európai méretűvé vált spanyol örökösödési háborút (1701-1714) lezáró békeszerződésekben a Habsburg- és a Bourbon-ház felosztotta a gazdag örökséget. A két dinasztia közötti viszály kiterjedt a patinás rend hovatartozására is, mindkét fejedelmi ház magának kívánta megszerezni - megtartani az ordo adományozási jogát. Anjou Fülöp, amikor 1701 elején V. Fülöp néven spanyol királlyá koronázták, mint végrendeleti örökös vette át a rend irányítását, és a Habsburg Birodalomhoz tartozó 36 lovagot (főleg német, osztrák, németalföldi személyeket, köztük herceg Esterházy Pált is) kizárt a rend-