Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A gyűjtemény bemutatása
A GYŰJTEMÉNY BEMUTATÁSA A HABSBURG BIRODALMI ÉS MAGYARORSZÁGI KITÜNTETÉSEK ARANYGYAPJAS REND Burgundia a késő középkori Európa egyik leggazdagabb állama volt, fejlett mezőgazdasággal, virágzó gyapjúiparral, kereskedelemmel. Fénykorát a közel fél évszázadig uralkodó Jó Fülöp (1419— 1467) alatt élte, akinek udvara a lovagi kultúra központja, fényes lovagi ünnepségek színhelye volt. Fülöp herceg minden lehetőséget felhasznált a rodoszi lovagok törökellenes harcának támogatására, új kereszteshadjárat megindítását, Jeruzsálem felszabadítását tervezte. Céljai eléréséhez nemzetközi jellegű lovagrendet szándékozott létrehozni. 44 Jó Fülöp 1429. I. 10-én vezette oltár elé harmadik feleségét, a portugál király leányát, Izabellát. Az ünnepélyes esküvő szolgáltatta az alkalmat az Aranygyapjas Rend létrehozására.^ A rendalapító a lovagrendet a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére alapította, a katolikus egyház támogatásában, védelmében, a hit és a jó erkölcs terjesztésében szerzett kivételes érdemek elismerésére. 4 ^ A rend jelvénye más középkori világi lovagrendekhez hasonlóan, szimbolikus állatalak, a szikrát hányó tűzkőről lecsüngő arany kosbőr lett. A burgundi fejedelmek címerében lévő tűzre utaló kovakő mellett, a jelvényen szereplő szimbolikus jelentésű jelkép megfejtése ma is vitatott, pontosabban több magyarázat is lehetséges. 47 Az aranygyapjúnak mint a termékenység szimbólumának motívuma gyakori a rítusokban. A Bibliában is sokszor szerepel áldozati állatként a bárány, juh, kos. Egyes magyarázatok szerint a rend jelképe az Ószövetségnek arra a jelenetére utal, amikor Ábrahám föl akarta áldozni fiát, Izsákot, Istennek. Az aranygyapjú jelképezné az Izsák helyett égő áldozatul végül föláldozott kost (Mózes I. könyve 22.). Mások szerint a kosbőr az Ószövetségből ismert bírák egyikét, Gedeont idézi meg, aki arra kért és kapott választ az Úrtól, hogy valóban ő a kiválasztott Izrael midianiták alóli felszabadításában: az isteni akaratot bizonyítván a kos gyapja egyik nap az égi harmat összegyűjtésére szolgált, miközben az egész föld szárazon maradt, másik nap viszont a gyapjú maradt szárazon, míg az egész földet harmat borította (Bírák Könyve 6. 3 740.). Ismét mások úgy vélik, hogy a gyapjú egyszerűen a Burgundiában virágzó gyapjúiparra utal. (Az alapító a jövedelmének nagy részét a gyapjúból nyerte.) A legvalószínűbb válasz az, hogy az argonautákrólszóló ismert görög mítosz szereplőiről, Iasonról és 50 hős társáról 48 van szó. Iolcus thessáliai polis gonosz uralkodója meg akart szabadulni unokaöccsétől, a hős lasontól. Megparancsolta neki, hogy hozza vissza annak a Hermes istentől eredő kosnak az aranyból való gyapját — amelyen Phrixus elmenekült, és ezért a Fekete-tengeri Colchisban, Ares berkében föláldozott -, s amit azóta ott egy tűzokádó sárkány őrzött. Iason vezetésével az 50 hős (közöttük Héraclès, Theseus, Orpheus, a Dioscurosok) a legendás Argo hajóval indult útnak. Az argonauták, ,^Argo hajósai" kalandos, hősies út és küzdelmek során végül elhozták az arany kosbőrt. Az aranygyapjúnak a rend jelvényéül választásával - vélik - Jó Fülöp például akarta állítani a Colchis város elleni vállalkozást a rend alapításának idején tervezett saját, Siria elleni keresztes hadjárata elé, harcosait hasonló vitézi tettekre akarta serkenteni. A rend szimbolikájában szerepet kapott a Bibliai Ószövetségből már idézett Gedeon története is. Józsué, miután az Úr segítségével elvezette népét Kánaán földjére, figyelmeztette őket: féljék, szolgálják hűséggel az Urat, aki jót cselekedett velük, és ne szolgáljanak idegen isteneket, mert az Úr elfordul tőlük (Józsué könyve 24. 14, 20.). Józsué halála után azonban Izrael népe elhagyta Istenét, más istenek előtt hajtották meg magukat, a pogány népek isteneit szolgálták. Az Úr haragja ezért felgerjedt ellenük, büntetésül egy-egy népet, ellenséges törzset küldött Izraelre, akiktől csak az Úr által választott vezér (bíró) nyújthatott szabadulást. Ilyen bíró volt Gedeon, aki a midianiták hét esztendeig tartó elnyomatása alól szabadította fel a zsidó népet. Gedeon az Úr parancsa, iránymuta-
