Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Földessy Gyula (Nyíregyháza, 1874. október 18—Budapest, 1964. december 18.) Ady poéta adminisztrátorának nevezték, s valóban mint ember is, mint irodalomtörténész is Ady bűvkörében élt egész pályája folyamán. Szülővárosából korán elkerült. Középiskolai tanári oklevelet szerzett, s különböző fővárosi gimnáziumokban tanított. Az elsők között ismerte fel Ady költészetének jelentőségét, több Ady-kötetet rendezett sajtó alá. Petőfiről és Aranyról is írt tanulmányokat, igazán azonban Adyról szóló írásai hagytak maradandóbb nyomokat. Fontosabb Ady-tanulmányai: Ady Endre, 1919; Ady tanulmányok, 1921; Újabb Ady-tanulmányok, 1927; Ady minden titka, 1949. Dóczy Jenővel együtt ő szerkesztette az Ady-Múzeum köteteit is. írásai általában heves vitákat váltottak ki, s őt magát is sok gáncs érte. Igazi megbecsülésben csak a háború után volt része. Az elsők között kapott Kossuthdíj&t, akadémikus lett, s meghívott előadó, címzetes egyetemi tanár a debreceni egyetemen. Irodalom: Varga József: ITK, 1954. Láczay Magdolna: Sorsok a múltunkból. Nyíregyháza, 1988. 60