Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Álmos Zoltán (Nyíregyháza, 1873. március 12—Budapest, 1944.) Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Egerben, a jogot Eperjesen és Budapesten végezte. Már diákkorában megjelentek első versei a helyi lapokban. A diploma megszerzése után egy ideig hivatásos újságíró volt, majd visszatért Nyíregyházára, ahol anyakönyvvezető, majd törvényszéki gyakornok, albíró, végül bíró lett. Az újságírással azonban mindvégig kapcsolatban maradt. A 900-as évek elején Gily Edével és Kálnay Lászlóval együtt szerkesztette a Szabolcsi Hírlapot, majd ennek megszűnése után Kálnay Lászlóval a Szabolcsi Híradót Később a Nyírvidéknek volt évtizedeken át külső munkatársa, de a helyi lapok mellett a fővárosi újságok és folyóiratok is sűrűn közölték írásait. Egyaránt írt verset, szépprózát és publicisztikai műveket, de fő területe a humor és a szatíra volt. Nyíri Korcos címmel élclapot is szerkesztett. Irodalom: Szabolcsi Antológia. 1932. Szerkesztette: Vertse K. Andor. Nyíregyháza, 1932. Berend Margit (Nagykálló, 1875—Nyíregyháza, 1941.) Iskoláit Nagykállóban végezte. 18 éves korától Ruzsonyi Pál felesége, ettől kezdve élt Nyíregyházán. Műveit főként az ifjúságnak szánta. írásai leggyakrabban Az Én Újságomban, a Magyar Szalonban és Az Újságban jelentek meg. A Nyírvidéknek állandó munkatársa volt. Önálló köteteiben főként útirajzai kaptak helyet: Lussingrandei emléklapok. Nyíregyháza, é. n.; Második utazásom a nap országában. (Olaszországi útinapló). Nyíregyháza, 1911. Irodalom: Gulyás. H. 1256. Budapesti Hírlap, 1911. 84. sz. 59