Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Kmety István (Kiskunhalas, 1833. december 10—Nyíregyháza, 1887. április 1.) Nem bennszülött nyíregyházi volt, de teljesen meggyökeresedett itt, s egyik úttörő egyénisége lett a múlt századi nyíregyházi sajtónak. A középiskolát szülővárosában, Debrecenben és Sárospatakon, a jogi tanulmányokat Eperjesen végezte. A szabadságharcban Bem seregében harcolt, utána évekig bujdosott, később újságíró lett, s Szegeden és Miskolcon tevékenykedett. 1871-ben került Nyíregyházára, ahol az évek során több lapot is szerkesztett (Nyíri Közlöny, Szabolcs, Szabolcs megyei és Hajdúkerületi Közlöny, Szabolcsi Hírlap stb). 1881-ben lett a Nyírvidék főmunkatársa. Voltaképpen ő teremtette meg Nyíregyházán a megyei hírlapirodalmat. Előtte ügyvédek, tanárok, levéltárosok szerkesztették a helyi újságokat, ő volt az első vérbeli profi újságíró a városban. A hírlapi cikkeken kívül költeményeket, elbeszéléseket, regényeket is írt. Önálló kötetei: Társadalmi csarnok. Nagykanizsa, 1856; Cigánynő. (Regény) Pest. 1858; Szeszélyes orvos. Pest, 1858; Őszi napsugár (Költemények) Nyíregyháza. 1880; A magyar helyesírás rendszerének alapvonalai. Nyíregyháza. 1884; Nyelvtudományi csevegések. Bp. 1885. Irodalom: Lukács Ödön: Nyíregyháza története. Nyíregyháza. 1886. 342-344. 23