Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Jósa András (Nagyvárad, 1834. november 30—Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban, Kassán és Bécsben végezte. Egész fiatalon részt vett a szabadságharcban. A bécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a megye akkori székhelyén, Nagykállóban telepedett le. Gyógyításaival hamarosan nagy hírnévre tett szert, s már ott kezdett foglalkozni régészeti kutatásokkal is. 1884-ben került Nyíregyházára vármegyei főorvosként. Sokat tett a népegészségügy fejlesztése érdekében, s közben tovább foglalkozott őstörténettel és régészettel is. Jelentős ásatásokat végzett a megyében, s széles körű gyűjtő és feltáró munkájának eredményeiből alapította meg a később róla elnevezett múzeumot. Orvosi és régészeti munkássága mellett a város és a megye közéletében is jelentős szerepet játszott. Műkedvelő és Színpártoló Egyesületet alapított, amelynek jótékonysági előadásain maga is fellépett, a Bessenyei Körnek megalakulása óta egyik legbuzgóbb tagja volt. A helyi sajtóban rendkívül sok cikke és tanulmánya jelent meg, de minden más lehetőséget is megragadott az ismeretek terjesztésére. A helyi újságok mellett az országos szaklapok is számos cikkét és tanulmányát közölték mind az orvostudomány, mind a régészet köréből. Útirajzai és emlékezései önálló kötetben is megjelentek: Barangolások Németországban és visszaemlékezések (1906). Jósa András alakját már életében legendák vették körül. Krúdy regényt szeretett volna írni róla, de ha ez nem készült is el, nagyon sok művében emlegette őt. Egyik írásában így idézte meg: „...a legjobb orvos fél-Magyarországon, akinek csodatetteit bízvást zenghetné a lant, sok ezreket megmentvén a korai sírtól, szentanyámat és engem is többször, az ifjúság kihívó és vakmerő korszakában, félig csodatevő fantom, félig elkésett lovag a régi duhaj Magyarországból, zsebkéssel operáló doktor és tudós orvos, aki a Korányiak szülőföldjén vetélkedett a legjobb magyar orvos titulusáért." A halála óta eltelt 75 év alatt ez a legendárium még csak bővült. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ma alighanem Jósa András kultusza a legelevenebb Nyíregyházán. A Megyei Múzeum 1918 óta, a Megyei Kórház és Rendelőintézet 1969 óta viseli a nevét, egykori lakóházát emléktábla jelzi (Malom u. 3. sz.), s egy közeli utca is az ő nevét vette fel. 1972-ben, a nagy építkezések idején a város huszonötezer lakosú új lakótelepe a Jósaváros nevet kapta. Sírja a nyíregyházi Északi temetőben, emlékszobája és mellszobra a Jósa András Múzeumban található. Lásd még: Nagykálló. Irodalom: Banner János: Jósa András és Kiss Lajos emlékezete. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1967.2. Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. Bp. 1958. Dr. Fazekas Árpád: Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1975. 24