Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Gyöngyössy Sámuel (Miskolc, 1833. november 22—Tiszanána, 1886. május 20.) Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A szabadságharc alatt, 16 évesen honvédnek állt. A szabadságharc után Miskolcon folytatta tanulmányait, közben a Puky-családnál nevelősködött is. Később Patakon és Debrecenben tanult, majd Szikszón tanított az algimnáziumban. Ezután Berettyóújfaluban lett káplán, Debrecenben segédlelkész, majd 1860-ban Tégláson lelkész. 1866-ban került Nyíregyházára, ahol hamarosan bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe. A polgári egylet elnökévé választották, könyvtárat alapított, cikkeket írt a helyi újságokba. Sok elbeszélése jelent meg a Nyír és a Tiszavidék című lapokban (A nagy idők apró történetei, A kis főhadnagy, A hullok hídja, A hős dalárok, Fejér galamb, fejér rózsa, A losonci leány, Egy őrült nő története stb). 1870-től egy ideig szerkesztője is volt a Tiszavidéknek. Nyíregyházáról később Nagykállóba került, majd Miskolcon, s végül Tiszanánán tevékenykedett. Önálló kötetben egyházi írásai jelentek meg: Imák és egyházi beszédek tára. Debrecen. 1862. Magyar protestáns egyházi szónoklatok. Miskolc. 1-2. kötet. 187475. Irodalom: Görömbei Péter: A nagykállói ev. református egyház története. Sárospatak, 1882. 22