Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Erdész Sándor (Szob, 1929. július 20.) Szobon látta meg a napvilágot, családja azonban mindkét ágon szabolcsi volt. Apja Szakolyban, anyja Nagykállóban született, de igazi pátriájuk Nyírcsászári lett. A 20-as években apja egy ideig a határőrségnél szolgált, így született ő véletlenül Szobon. A háború után újra Nyírcsászáriban telepedtek le. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben kezdte, majd Nyíregyházán fejezte be. 1949-től a budapesti egyetem néprajz szakán tanult tovább. A diploma megszerzése után egy ideig a Néprajzi Múzeumban dolgozott, 1954-ben Jászberényben lett múzeumigazgató. A forradalom leverése után 6 hónapot töltött vizsgálati fogságban a Fő utcában. 1957 végén beosztott muzeológusként a nyíregyházi Jósa András Múzeumba került. A 70-es évek végén megszervezője és első igazgatója lett a Sóstói Múzeumfalunak. Onnan ment nyugdíjba 1989-ben. Vérbeli néprajzkutató, de munkássága nagyon sok irodalmi vonatkozást is tartalmaz. Főbb művei: Egy népi verselőTiszavasváriból. A nyíregyházi JAM Évkönyve. Budapest, 1961; A „sárga kígyó" ballada Nyírbátorból. A nyíregyházi JAM Évkönyve. Budapest, 1965; A penyigei históriás ballada. Ethn., 1966; Ami Lajos meséi I-III. Budapest, 1968; Nyírség. Budapest, 1974; A néprajz Móricz Zsigmond műveiben. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1979. 2.. A Bessenyei György Emlékházról. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1981. 4. sz.; Az archaikus eposz kérdései. Folklór és Ethnográfia. Debrecen, 1986; Ortutay Gyula nyírségi folklórkutatásai. Folklór és tradíció. Nyíregyháza, 1987. Irodalom: Emlékkönyv a 60 éves Erdész Sándor tiszteletére. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. Szerk. Németh Péter. Nyíregyháza, 1989. 149