Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5.) Előadásaiban is, magánbeszélgetésben is gyakran hangsúlyozza, hogy ő nem szabolcsi, hanem szatmári. Legszívesebben a megye nevét is így mondja: SzatmárSzabolcs. Valójában azonban nagyon szoros szálak fűzik Nyíregyházához is. 1943 és 48 között, öt éven át volt a nyíregyházi tanítóképző növendéke, s mindig emlegeti, hogy az igazán életre szóló, meghatározó indíttatásokat egész jövendő pályájára ebben az iskolában kapta. Különösen magyar tanára, Sárái Béla voltra maradandó hatással. Hazalátogatásai alkalmával később is mindig Sárdi tanár úrhoz vezetett az első útja Nyíregyházán. A tanítói képesítés megszerzése után a budapesti egyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait. Már egyetemista korában sűrűn jelentek meg cikkei, tanulmányai a korabeli folyóiratokban. Az egyetem után aspiráns lett, majd az Új Hang szerkesztőségében dolgozott. 1956-tól az Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa volt, 1964-től az ELTE tanára, 1990-től akadémikus. Irodalomtörténeti-kritikai munkásságának középpontjában Móricz Zsigmond és a népi írói mozgalom (Illyés, Németh László, Szabó Pál, Veres Péter) és a „fényes szellők" korszakának első nagy generációja (Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István) áll, s ehhez járul újabban a szomszéd országok magyar irodalmának kutatása, népszerűsítése. Fontosabb művei: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Bp. I960.); Móricz Zsigmond (kismonográfia) (Bp. 1971.) Szabó Pál (kismonográfia) (Bp. 1971.); Nép és irodalom I-II. (Tanulmányok, kritikák) (Bp. 1981.) Lásd még: Nyírmeggyes, Hodász. Irodalom: Görömbei András: Czine Mihály. Pedagógiai Műhely, 1984. 2. Király István: Czine Mihály küldetése. Alföld, 1989. 4. Sárdi Béla: Czine Miska tanára voltam. In: Czine Mihály: Köszöntő és bibliográfia. Szerkesztette: Kovács Tiborné, Nyíregyháza, 1989. 148