Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Hársfalvi Péter (Ófehértó, 1928. szeptember 26—Nyíregyháza, 1985. január 6.) Az emlékezet elsősorban történészként tartja számon, pedig az irodalomhoz is éppoly sok köze volt, mint a történettudományhoz. Ófehértói parasztcsaládból származott. Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán, a Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte. 1947-ben lett a debreceni egyetem magyar-történelem szakos hallgatója. Már egyetemista korában Szabó István professzor gyakornoka, majd a Történettudományi Tanszék tanársegédje. Aspiránsként került Budapestre 1954-ben, ahol egy ideig a Történettudományi Intézetben dolgozott. Az 1956-os forradalom után helyzete bizonytalanná vált, aspirantúrája is félbenmaradt. Ekkor visszajött Nyíregyházára, ahol a Megyei Levéltár vezetője lett. 1964-ben került a nem sokkal korábban indult Tanárképző Főiskola történeti tanszékének élére, ahol haláláig dolgozott. 1964-től, több mint húsz éven át a Szabolcs-Szatmári Szemle szerkesztője is volt. Vezérlő csillagai ifjúkorától kezdve Ady, Németh László és Erdei Ferenc voltak. Mint történészt is, mint irodalmárt is elsősorban a magyar parasztság sorsa érdekelte. Legtöbb tanulmánya is e témakörban született. Első írásai Illyés Gyula, Veres Péter könyveiről és az irodalmi szociográfia kérdéseiről szóltak. Emberi kapcsolatai is jól mutatják a népi irodalom vonzáskörében kibontakozó tájékozódását. A legszorosabb barátság Czine Mihályhoz, Béládi Miklóshoz, Kiss Ferenchez, Für Lajoshoz és Kovács Kálmánhoz fűzte. Pályájának utolsó periódusában sokat foglalkozott Nyíregyháza történetével is. 57 éves korában váratlanul hunyt el. Fontosabb művei: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (17531848). A JAM Évkönyve. Nyíregyháza, 1963; Irodalom — szociográfia — szociológia. Alföld. 1963.8.; Az újságíró Rákos Sándor. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1965.3.; Király István: Hazafiság és forradalmiság. Alföld, 1975. 1.; Erdei Ferenc : Magyar falu. Századok, 1977. 6.; Ady Endre Kossuth Lajosról. Magyar Történelmi Tanulmányok. Debrecen, 1979; Újabb Bessenyei legenda? Kelet-Magyarország. 1984. augusztus 4. Sírja a nyíregyházi Északi temető díszsírhely-parcellájában található. Lásd még: Ófehértó Irodalom: Benda Kálmán: Búcsú Hársfalvi Pétertől, Századok, 1985. 5-6. sz. Végh Antal: Hársfalvi Péter halálára. Élet és Irodalom, 1985. 3. sz. Czine Mihály: A szülőföld mindenese. Alföld, 1985. 3. sz. Für Lajos: Hársfalvi Péter (1928-1985), Levéltári Szemle, 1985.3.sz. Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. Nyíregyháza, 1989. 147