Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

kíséretében (románul beszélő tolmács) előrement a román zászlóalj parancsnokához, valamint a román ezredparancsnokhoz a helyzet tisztázása végett. A fentebb leírtak miatt az ezred pár órai késéssel csak a kora délutáni órákban kezdhette meg újra menetét keleti irányba Vinoz és Niemierce területére, ahol az ezred aznap éjjelezett. Egy felderítő osztag küldetett ki Galánffy György

91 százados parancsnoksága alatt Rovnón át Zelebilovka, Kukaván át Luciniercre. A felderítő osztag a menetét többnyire ellenséges tűz alatt tartott úton tette meg, de vesztesége nem volt. Az ezred az igen rossz út miatt az út 2/3-ad részét sötétben, gyalog tette meg. Elől lévő részeivel 23 órakor, míg részeivel csak 24 órakor, a lovas tüzérosztállyal csak 5 órakor érkezett be a fent említett körletbe. Niemeiercén július 21-én az ezredparancsnokság a csoportparancsnokságtól (3. huszárezred parancsnoksága) 6 órakor azon parancsot kapta, hogy sürü harcjárőrökkel a szálláskörlettől délre eső területet kutassa át, mert visszamaradt orosz erőkkel kell számolni. A 3. lovasszázadtól 4 golyószórós raj rendeltetett ki, a páncéltörő ágyús századtól a délre vezető utak lezárására páncéltörő ágyúk rendeltettek ki, míg a huszárüteg tüzelőállásba ment. A tüzér felderítő járőrök Niemierce dél területén figyelésbe mentek át. A 4/1. lovasszázad megerősítve egy géppuskás szakasszal készültségben. Az 1. lovas tüzérosztály szintén tüzelőállásba ment. A 4/II. huszárosztály parancsnoksága utasítva szálláskörletének fokozotabb biztosítására. Az 1. számú felderítő osztag (Galánffy százados) folytatja felderítését kelet felé, zömével egyelőre Luciniercre rendeltetett előre, majd később a felderítő osztag 13 órakor Rudnóra ment és ott éjjelezett. Az ezred ezen nap (július 21-én) 13 órakor folytatta kelet felé menetét Kanadkovcére, ahol éjjelezett (4/1. és 4/II. huszárosztály, az ezredközvetlenek és a 1. lovas tüzérosztály). Tekintettel arra, hogy a 2. gépkocsizó dandár is a lucinierc-szarográdi úton nyomult előre, az ezredet két órára menetében leállították, így az ezred szálláskörletébe zömével csak 20 órakor érkezett be. A szálláskörletbe Kricsfalussy Ferenc százados 2. ezredsegédtiszt parancsnoksága alatt előreküldetett a páncéltörő ágyús század és a többi gépkocsi. Amikor Kricsfalussy százados Kanadkovcére beérkezett, egy orosz járőrrel találkoztak a faluban. Az oroszok automata puskákkal és kézigránátokkal bőven fel voltak szerelve, biztosított menetben, terepkutatókkal az élen meneteltek, lövésre kész puskákkal. Kricsfalussy százados és Várady Győző

92 törzsőrmester lélekjelenlétének, bátor és visszamaradó különítményének parancsnoka, majd a 25. felderítő osztály huszárszázadának parancsnoka. 1944. szept. 29-én Tordánál megsebesült és kórházba került. Galánffy György (Debrecen, 1904. máj. 22. - ??) százados, 1928. okt. l-jén vonult be tényleges szolgálatra a 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti tanfolyam után vámőrtiszti tanfolyamot végzett Egerben. 1930. aug. l-jétől szolgált a 4. huszárezrednél, 1938. okt. l-jétől a 4/2. lovasszázad parancsnoka. 1942. máj. l-jétől parancsőrtiszt Kassán a VIII. hadtest parancsnokságán, majd az 1. hadsereg parancsnokságán, végül 1944. aug. 26. és okt. 15-e között a miniszterelnökségen. Okt. 15-e után rövid Gestapo és nyilas fogság után a Ludovika Akadémia lovaskülönítményének alosztályparancsnoka. 1945. máj. 5-én esett angol fogságba Dániában, ahonnan 1946. nov. 12-én tért haza. Várady Győző (Felsővízköz, 1909. ápr. 11. - Nyíregyháza, 1992. ápr. 3.) törzsőrmester, majd hivatásos tiszt. 1926-ban végezte el az altisztképző iskolát Jutáson, s attól kezdve a 4. huszárezrednél szolgált. 1941-ben a keleti hadszíntéren az ezred 2. segédtiszt mellett forgalomszabályozó és nyilvántartó altiszt. 1941-ben tiszti vizsgát tett, ezután előbb a nyíregyházi, majd a kisvár44