Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

A Tatár hágó tövében való táborozás mind a legénységnek, mind a lovaknak, tekintettel az igen hűvös éjszakákra és a gyakori futó záporesőkre, a hadi fáradalmakhoz való szoktatásra igen alkalmas volt. Nehézségbe ütközött a lovak itatásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A völgyben lévő összes kutat, forrást, patakot fel kellett használni. Az ezred július 6-án 12 órakor kapta az előzetes menetértesítést, melynek értelmében Pongrácz ezredes menetcsoportjába osztatott be. Tekintettel arra, hogy az ezred előtt menetelő 3. huszárezred 6-án a menetét nem kezdhette meg az előtte lévő torlódások miatt, így az ezred csak július 7-én folytathatta menetét 8 órakor. A menetakadályok miatt az előrehaladás igen lassú volt, a gyakori erős záporesők következtében a Prut folyó átjárói teljesen feláztak és a csúszós sár mindenütt késleltette a menetet. Az ezred előrehaladását ugyancsak hátráltatta még a szembejövő gépkocsi oszlopok nagy forgalma. A Pruton keresztülvezető szükségszerű átjárók előtt a szembejövő forgalom oly nagy volt, hogy az átjárókon való áthaladást gyakran meg kellett szakítani. Ennek következtében az ezred 7-én csak Mikulicint érte el élével 21 órakor. Az ezred aznap a menetét nem is folytathatta, mert a hadihíd oszlopnak kellett utat engedni, akiknek feladatuk volt a Prut átjárók szükségszerű áthidalása. Az ezredparancsnokság július 8-án 3.15-kor érte el Dórát, míg az ezred zöme csak 8-án 7 órakor folytathatta menetét, egész hajnal és reggelen át szakadó esőben. Dórára az ezred 14 órakor érkezett be. A beérkezés után 2 órai pihenőt tartva, a menet továbbfolytatását rendelték el Szadzavkára, ahová az ezred 22 órakor érkezett be. Az eső még mindig ömlött. Már az előző napi záporok következtében mindenki bőrig ázott és még mindig reménytelen volt az idő jobbra fordulása. Az ezred Szadzavkán is ömlő esőben táborozott. Az idő mostoha viszonyai következtében hadműveleti alkalmazásának negyedik napján mind az ember, mind az állat nem jutott megérdemelt pihenőhöz. Az elől menetelő 2. gépkocsizó dandár hadi tapasztalatait az ezred a lovasdandár-parancsnokság útján megkapta, amely szerint: a., az oroszok kiválóan védekeznek és a legkisebb egységek is az utolsó emberig kitartanak. b-, fegyverzetük igen korszerű és bőséges, minien embernek automata puskája van és igen sok a géppisztoly. Aknavetőjük kiváló, c, a közeledő járőreinket közvetlen közelbe engedik és ott tüzrajtaütés után megrohanják őket. Elsősorban a tiszteket igyekszenek kilőni, d., roncsoló hatású gyalogsági lőszert használnak. A Prut völgyében való előnyomulás alkalmával mindenütt az oroszok féktelen pusztítását lehetett találni. A legkisebb hidat sem kímélték meg a teljes szétrombolástól, nem is említve azokat a nagyobb hidakat, illetve vasúti viaduktokat, amelyeknek szétrombolása hadászati jelentőségén kívül óriási nemzeti értékeket képviselt. Ezeknek helyreállítása nagy részben a békeévek feladata lesz. A műszaki csapatok a lerombolt hidak mellett mindenütt szükségszerű átjárókat készítettek a csapatok részére, s ezzel párhuzamosan már a kisebb hidaknak állandó jellegű híddal való pótlását már mindenütt megkezdték. A műszaki csapatok ezen előnyomulás alkamával kiváló hadrafoghatóságukról és műszaki felkészültségükről tettek tanúbizonyságot. 31