Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Dóra elérése után a Prut völgyéből keletnek eltérve már csak a Dnyeszter képezte a következő akadályt, a Dnyeszterig az ezred nagyobb lendülettel folyamatosan mehetett előre. A szadzavkai esős éjszaka után az ezred reggel 7 órakor indulva Kolomeán át Vinográd, Osztakovec, Gvozdziecre menetelt, ahol éjjelezett. A 4 napig tartó eső a reggeli órákban megállt és az ezred meleg napsütésben hajtotta végre menetét. Kolomeán való áthaladás alkalmával vitéz lófő dalnoki Miklós Béla tábornok, a gyorshadtest parancsnoka az átvonuló ezredet megszemlélte. Ezen elhelyezési körletben a 4 napi folytonos menet után az ezred először került fedél alá, amikor is a legénység és a lovak alaposabban kipihenhették magukat. A Kárpátok keleti lejtőjén, valamint a sáros átjárókon a lovak patkói - dacára a nemrégi patkolásnak - igen meglazultak. A lovak átpatkolása hamarosan szükségessé vált. Eddig 155 darab ló adatott le a betegló-gyüjtő osztagnak, de ezen lovak nagy százaléka pár napon belül felgyógyult, mert csak kisebb sántaság és főleg kimerülés következtében váltak menetképtelenné. A lovak szénát már 6 napja nem ettek, mert a menetvonal mentén az új szénát még nem kaszálták le. Kisebb mennyiségű zöld takarmány állt csak rendelkezésre. Július 10-én folytatta az ezred menetét a Dnyeszteren át Lisovcéra. Az ezred az elrendelt időre beérkezett a Dnyeszterhez, de az előző napi esőzések miatt a Dnyeszter oly rohamosan áradt, hogy a hadihidat elszakította és az átkelés időlegesen lehetetlen volt rajta. A Dnyeszter átjáróhoz levezető szerpentin mentén az ezred újból a szabadban éjjelezett. 22 órakor ismét egy nagy felhőszakadás érte az ezredet, alighogy megszáradtunk, újból mindenki bőrig ázott. A sátorlapok, amelyek eddig az eső ellen biztos védelmet nyújtottak, az előző mozgósítások folytán végrehajtott hadműveletek alkalmával olyannyira igénybe lettek véve, hogy most már csak kisebb futó esők ellen nyújtottak védelmet. A legénység és a lovak élelmezése, tekintettel arra, hogy az ezred egyesített eleség- és málhavonata a Prut átjárók lerombolása miatt több napi menetre lemaradt, helyi beszerzés útján történt. Az ezred csak 11-én 11.30-kor tudott átkelni a Dnyeszteren, mert csak 11-én a reggeli órákban tudták a hadihidat úgy helyreállítani, hogy a híd előtt feltorlódó 2. gépkocsizó dandár lemaradt részei, valamint a 3. huszárezred egy osztálya a reggeli órákban átkelhetett a hadihídon. így az ezred az előző napi menetcélt csak másnap, azaz 11-én érte el 19 órakor. Amikor az ezred a szálláskörletébe beérkezett, a Lisovce délnyugati részén húzódó kis erdőből a biztosító részek tüzet kaptak. Ennek az ellenségnek a megsemmisítésére tiszt parancsnoksága alatt egy golyószórós raj rendeltetett ki. Mivel az esti sötétség hamar beállt, a golyószórós raj csak az első kis erdőt tudta átkutatni, de abban ellenségre nem akadt. Valószínű, hogy a tüzelő ellenség a délfelé lehúzódó kis erdőségben tűnt el. A folytonos menet, esőben való éjjelezés, valamint a felázott nehéz utak következtében - a menet megkönnyítése végett - az ezred Neubauer István

63 tartalékos Neubauer István (Debrecen, 1907. márc. 23. - Debrecen, 1975.) tartalékos főhadnagy. 1928ban vonult be tényleges szolgálatra a 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti iskolát Budapesten 32