Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

és egy kocsizó géppuskás század, 1 10,5 cm-es könnyű tarackos üteg, egy kis harckocsi század, árkász-, távbeszélő szakasz és egy gépvontatású páncéltörő ágyús század tartozott. 1. lovas tüzérosztály (Nagyvárad) 2 üteggel. 3. gépvontatású tüzérosztály (Nyíregyháza) 2 üteggel. 1. lovas-páncélos zászlóalj (Nyíregyháza) egy kis harckocsi-, egy könnyű harckocsi- és egy páncélgépkocsi századdal. 1. lovas-légvédelmi gépágyús üteg (Nyíregyháza). 1. lovas híradó század (Nyíregyháza). 3. gépkocsizó utászszázad (Huszt).

11 1941. június 30-án a gyorshadtestet, a 8. határvadász-dandárt és az 1. hegyidandárt Kárpát-csoport néven Szombathelyi Ferenc

12 altárbornagynak, a kassai VIII. hadtest parancsnokának rendelték alá. A Kárpát-csoportba ekkor mintegy 40000 katona tartozott. A gyorshadtest az 1940-es felállítása óta immár másodszor került bevetésre. Fegyverzet és felszerelés tekintetében elmaradt ugyan a hasonló német alakulatoktól, de a magyar viszonyok között már modernnek és jól felszereltnek számított. Fegyverzetét és felszerelését a honvédség összes alakulatától egyenlően elvont anyagból állították össze. Gyorsaságát, mozgékonyságát a gépkocsizó lövész, kerékpáros illetve lovas alosztályai

13 jelentették, modernségét leginkább a kis- és könnyű harckocsiszázadok, páncélgépkocsi alosztályok jelezték. Ónálló páncélos alakulat, mely leginkább jelezte volna a korszerűséget, anyaghiány miatt nem szerepelt a gyorshadtest hadrendjében. Ezen különböző menetsebességű alosztályok egymáshoz rendelésének megvoltak az előnyei is a keleti hadszíntér gyér úthálózatának és terepakadályainak leküzdése során. „A hadszíntér földrajzi és terepviszonyai erősen változók voltak. Kárpátalja szorosokká szűkülő, meredeken emelkedő völgyei, a 900 méter körüli magasságban vezető szorosok a mozgást erősen fékezték. A határon túl a kelet felé enyhébben lejtő széles hátak közé szakadékszerüen bevágott, erősen kanyargó folyók nemcsak újabb természeti akadályt jelentettek csapatainknak, de megkönnyítették a hídfők alkotását az ellenség számára. A Dnyeperig húzódó lapos terep talaja a gyakori esőzésektől néha úgy felázott, hogy még a lovak is alig jutottak előre, - nemhogy a gépkocsik és kerékpárosok. A nyári évszakban hatalmas búzamezők és kukoricások nehezítették meg a látást és a tüzérség alkalmazását, viszont kedveztek az ellenséges meglepetéseknek... Ahol a gépkocsik elakadtak, ott a kerékpárosok jutottak gyakran előre, s ha ezek is lemaradtak, a huszárok voltak bevethetők." — írja Radnóczy Antal százados, aki mint a Hadiakadémia hallgatója vett részt a gyorshadtest harcaiban. HL. HM. 40. 400./eln. l./a. 1940. A m. kir. honvédség békehadrendje. 2 Szombathelyi (1934-ig Knausz) Ferenc vitéz(Györ, 1887. máj. 17. - Újvidék, 1946. nov. 4.) vezérezredes. 1939. jan. 16-ától a kassai VIII. hadtest parancsnoka. 1939. nov. l-jétől altábornagy. 1941-ben a Kárpát-csoport parancsnoka, majd szept. 6-ától a Honvéd Vezérkar főnöke, 1944 áprilisáig. 1941. nov. l-jétől vezérezredes, okt. 23-ától titkos tanácsos. 1944 áprilisában német nyomásra felmentették beosztásából és nyugállományba helyezték. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, később, 1946-ban a népbíróság 10 évi, majd életfogytiglani börtönre ítélte. 1946 augusztusában kiadták a jugoszláv hatóságoknak, akik az Újvidéken lefolytatott per után kivégezték. o A korabeli katonai terminológia szerint az alosztályokon századokat és szakaszokat kell érteni. Radnóczy Antal: i.m.: 158-159. 13