Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

hadtest vezérkari főnöke, ahonnan 1939-ben a kormányzó Katonai Irodájának főnökhelyettesévé nevezik ki. Ekkor már ezredes. 1940. december 24-én vette át az 1. lovasdandár parancsnokságát Nyíregyházán, s az 1. lovasdandárral vett részt a Délvidék visszacsatolásában, majd az oroszországi hadjáratban, 1942-ben történt meg a lovasság nagy átszervezése s az így létrehozott, immár 3 ezredes 1. lovashadosztály parancsnoka, egyben lovassági felügyelő is. A hadosztály-parancsnokság Nyíregyházán működött 1942. október l-jétől. 1941. május l-jével vezérőrnaggyá léptetik elő. 1944. március 19-én, hazánk német megszállásának idején a VI. és IX. hadtestek parancsnokaival együtt elrendelte a lovashadosztály mozgósítását, amiért a vezérkar főnöke szigorú figyelmeztetésben részesítette. 1944 nyarán a lovashadosztályt a keleti frontra vezényelték, s a Pripjaty-mocsarakban az előljáró német parancsnokság Vattay altábornagy minden tiltakozása ellenére a lovashadosztályt nem a rendeltetésének megfelelően, hanem kisebb egységekre szakítva vetette be. Bár a legkritikusabb helyeken harcolt a hadosztály, végülis sikerült a bekerítésből kivezetni, az addigra viszont jelentősen megfogyatkozott alakulatokat. 1944 augusztusában Vattay Antal már a magyar II. tartalék hadtest parancsnokaként vett részt a Varsó környéki harcokban. Bór-Komorowski tábornoknak, a Lengyel Honi Hadsereg főparancsnokának kérésére két közlekedési utat biztosított a németek által körülzárt varsói felkelők részére. Ez természetesen hamarosan a németek tudomására jutott, s így Vattay nem maradhatott tovább csapatai élén. Ekkor érkezett viszont a kormányzó parancsa a katonai iroda átvételére, s így 1944. augusztusl7-étöl Vattay Antal a kormányzó Katonai Irodájának a főnöke és főhadsegéd. Jelentős szerepe volt az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet előkészítésében. A kormányzó legszűkebb köréhez tartozott, s mindvégig élvezte bizalmát. Egyike volt azoknak, akiket Horthy a fogságban is maga mellett akart tudni. Széles műveltségével, jó vezérkari felkészültségével, megfontoltságával és nyugodt természetével jó tanácsadója volt az államfőnek. Az 1944. októberi eseményeket azonban ő sem tudta befolyásolni. Német, nyilas, majd amerikai fogság után 1946. június 16-án tért haza. A HM. állandó igazolóbizottsága elrendelte nyugállományba helyezését. 1951. november 2-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta és a Budapesti Katonai Bíróság „háborús bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny tagként való részvétel miatt" tízévi börtönre ítélte. 1956. augsztus 31-én ideiglenesen szabadlábra helyezték, majd 1957. november 22én büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették. 1966. november 2-án hunyt el Budapesten.

10 1941 júniusában az 1. lovasdandár állományába a következő alakulatok tartoztak: 3. honvéd huszárezred (Nagyvárad), 6 lovasszázad, távbeszélő szakasz-, árkász-, géppuskás-, gépvontatású páncéltörő ágyús század, valamint a huszárüteg 4 db fogatolt 7,5 cm-es hegyi ágyúval. 4. huszárezred (Nyíregyháza), szervezete, mint a 3-as huszároké. 13. és 14- kerékpáros zászlóalj. A 13. kerékpáros zászlóalj Szilágysomlyón a 14. pedig Kolozsvárott állomásozott. A kerékpáros zászlóalj állományába 3 kerékpárosVattay Antal életrajzi-önéletrajzi adatai megtalálhatók: Vattay Antal naplója 1944-1945. Sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Vígh Károly. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1990. 12