Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

fűzött a mérnöki szakvéleményhez, hogy az építőanyagot három méter szélességben rakhatják le saját oldalukon, ennyit foglalhatnak el a közterületből. A tantermek mérete: 10,0 m x 6,30 m. Az építési engedély díja on 75,63 pengő, a bontási engedélyé pedig 18,9 pengő. Július 24-én megkapta a hitközség az építési engedélyt. Közben 22-én már a megvett földszintes házat kezdte bontani Kovács Dezső építőmester, de teljesen szabálytalanul. A műszaki tanácsos megállapította, hogy locsolás nélkül végzik a bontást és ledöntik a falat, ami miatt nagy por keletkezett — figyelmeztetés ellenére sem változtattak ezen. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy Kovács Dezsőre október 22-én 310 pengő büntetést rótt ki a tanács. A hitközség augusztus 6-án fellebbezett a nehéz feltételek ellen. Leírták, hogy a kontyolást nem vállalják, mert drága, a tűzfalat „architektusan" képezik ki, így vigyázva a „küllemre". A kerítés szilárd, 3. ábra A status quo hitközség iskolájának és zsinagógájának javasolt rendezési terve (1929) SzSzBML. V.B. 186. IV. kútfő, 398/1929. a.sz. 030599/1929. i.sz. mérnök, aki a szemlét is végezte, valamint a terveket elbírálta, módosító javaslatokkal élhetett, előírásokra — rendszabályokra tehetett javaslatot. A Magánépítkezési Bizottság ülésére meghívták az építési engedély beterjesztőjét, illetve, ha az közösség volt, annak képviselőit. 37

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 398/1929. a. sz. 31380/1929. i. sz. 38

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 398/1929. a.sz. 2443/1929. i.sz., 31558/1929. i.sz., 46216/1929. i.sz. 68