Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

vas részeit átfestik, a támpilléreket viharálló díszburkolattal látják el. A pillérek közötti drótsodrony még jó — máshol is ilyen van. A virágoskert kivitelezhetetlen, mert 450 gyerek játszik az udvaron. A műszaki tanácsos Hercz Ede szigorló építésszel egy vázlatot készíttetett, melyet elfogadásra ajánlott a hitközségnek. Igen nagyvonalú volt a tervezet, mert árkádos bejáratot képzelt el a templomhoz, ezek az árkádok a két iskolát is összekötötték volna. Szeptember 16-án a hitközség közölte, hogy ezt nem teljesítheti és állításuk bizonyítására feltárta a közösség sanyarú anyagi helyzetét. Hivatkoztak arra, hogy 44900 pengő volt a telek és 20000 pengő az építkezés, ezeket kölcsönből fedezték, így hatalmas kamatteher nehezedik rájuk. Ugyanakor a hitközségi adónak csak 50 %-a folyt be, 200 tag ellen eljárás folyik, ezek közül 72 ellen beszüntették, mert „alig él". A kerítés kijavítását megígérték. A tiszti ügyész megegyezésre szólította fel a feleket — rámutatva, hogy a vázolt pénzügyi helyzet valós állapotokat tükröz. A hitközség 11-én bejelentette, hogy a kerítést megcsinálták és a tető átalakítására egy év haladékot kértek. Ezt december 28-án meg is kapták. Az építkezés a vita közben zajlott, és november 24-én felavatták az új iskolát. Délelőtt 11 órakor a zsinagógában istentisztelet volt, Benkő András királyi tanfelügyelő, dr Gönczy Géza városi kultúrtanácsos jelenlétével. Bernstein főrabbi beszédében a templom ikertestvérének nevezte az iskolát, mely meg kell feleljen vallási és nemzeti feladatoknak. Ezért mondhatta, hogy „Az iskolafejlesztésre hozott áldozat tehát soha sem lehet nagy, mert a jövő alapjait rakja le... Felavatjuk immár az ünnepi órában Istennek dicsőségére s a magyar korona javára." Elhangzott a Himnusz, majd átmentek az új épületbe, ahol Bodor Zsigmond hitközségi elnök megemlékezett Halmos Mártonról, akinek az alapítványa lehetővé tette a telek megvásárlását, és köszönetet mondott a városnak a segítségért. Dr. Guttmann Zsigmond az iskolaszék elnöke átvette az iskolát Az első iskola falán emléktáblát avattak, a következő felirat állott rajta: „Építtette a status quo izr. hitközség 1896-ban (1897. októberében adták át) Magyarország ezeréves fennállása emlékére Nyíregyháza város támogatásával Baruch Arnold hitk. elnöksége és dr. Vadász Leó iskolaszéki elnöksége alatt." Az 1909-ben épült iskolában pedig ez volt olvasható az emléktáblán: „Épült 1909-ben a Balu Pál alapítvány felhasználásával és Nyíregyháza város anyagi hozzájárulásával dr. Rosenberg Emil hitk, á>i

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő 398/1929. a. sz. 033983/1929. i.sz., 35926/1929. i.sz., 40267/1929. i.sz. 40

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő 298/1929. a. sz. 2580/1929. i.sz., 49554A929. i. sz., 50962/1929. i.sz., 49409/1929. i.sz. 69