Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

A temető története „Jöjjön béke, nyugodjanak fekvőhelyeiken." (A Talmud könyvei, 1989. 102. p.) 1843. szeptember 22-én Stern Emánuel, Mandel Jónás, Goldstein Dávid, Lusztig Bernát és Klein Salamon temető kijelölését kérték a várostól. A városi közgyűlés október 30-án „az erdő nyugat-északi — az ujj szőlők szegletével majdnem által ellenben levő oldalán" adományozta a 98 négyszögöl terület használati jogát a kérvényező izraelitáknak, a tulajdonjog a városé maradt. (Bernstein 1929/30. 200.

p.) 1844-ben a közösség a város segítségét kérte a közterheket nem vállaló zsidókkal szemben,-ugyanis kerítést akartak emelni, de nem volt rá elég pénzük — többen nem akartak hozzájárulni a költségekhez. A város vezetése — mivel „A folyamodó helybeli Izraeliták közötti organisatio kérdésének el határozása ide nem tartozván" — nem avatkozott az ügybe. Már 1856-tól kezdve felmerült a bővítés kérdése, mert kicsinek bizonyult a temető. Először egy, az orosi úton lévő területre kaptak ígéretet (1862), végül az eredeti, erdőben található temetőt bővítették ki. A hitközség felajánlotta, hogy a temetőőr a város tulajdonában lévő erdőt is vigyázza. 1863-ban körülkerítették, 1865-ben az őr számára házat építettek, nemsokára halottas kocsit szereztek be. 1894-ben a szűkké vált temetőt ismét kibővítették — a régi folytatásaként — és 1896-ban felvételi épületet építettek. (Bernstein 1947. 59. p.) A temetkezési adatok 1905 és 1929 között állnak rendelkezésünkre. év temetések száma 1905 45 1906 52 *) SzSzBML. V. A. 101. 29/29. d. 10/1843. i.sz. 2

) SzSzBML. V. B. 102/a. 92/12.köt. 4009/1844. bj.; V. B. 150. 62/1. d. 42/1856. i. sz.; V. B. 161. 110/1. köt. 1708/1861. bj.; V. B. 162. 118/1. köt. 573/1862. bj.; V. B. 162. 119/2. köt. 1163/1862. bj., 2289/1862. bj. ) Nyíregyházi Izraelita Hitközség Temetkezési Naplója. 48