Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

1907 53 1908 51 1909 65 1910 46 1911 50 1912 57 1913 44 1914 68 1915 74 1916 62 1917 74 1918 76 1919 78 1920 71 1921 67 1922 63 1923 62 1924 53 1925 50 1926 57 1927 60 1928 51 1929 21 Nagy változás következett be 1929-ben. A város elhatározta, hogy saját kezelésébe veszi a felekezeti temetőket. Ezt már 1912-ben javasolta' dr. Kovách Elek, de csak 1929-ben fogadták el. Kardos István kultúrtanácsnok előterjesztése szerint 1930. január l-jétől kerültek a városhoz a temetők, így a zsidó temető is. Tulajdonjoga a városé, de a Chevra Kadisa kezeli. A határozatnak az lett a következménye, hogy az ortodox hitközség nem fogadta el a Chevra Kadisa illetékességét ebben az ügyben és külön temetőt kértek 1929. január 27-én, arra hivatkozva, hogy ők a minisztérium által elismert önálló hitközséget alkotnak. A város zsidóságának fele ortodox és külön szertartásuk van a temetésnél, ezt méltá4

) Nyírvidék, 1929. január 15. 6. p. ) A két hitközség létszámának alakulására vonatkozóan a következő adatok állnak rendelkezésünkre: Bernstein Béla főrabbi 1929-ben a belügyminiszterhez írott fellebbezésében 4000 fő „lelki és vallási életéről" szól. Ez a hiradás a status quo hitközség lélekszámáról tudósít. (Lásd: A status quo hitközség Síp utcai metszőhelye) Visszaemlékezések 49