Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

1990. 108-109. p.) A kongresszus után három irányzat és annak szervezetei alakultak ki: a neológ (kongresszusi), az ortodox és a status quo ante. A neológ (új elveket követő) irányzat engedményeket tett a hitéletben. Engedélyezték például a templomi esküvőt, a templomi kórust, éneklést a temetésnél — általában külsőleges esztétikai szempontok érvényesülését a vallásos életben, a hagyományok rovására. (Újvári 1929. 649. p.) A hitközség vezetését laikus kézbe helyezték, a rabbikat mint fizetett hivtalnokokat kezelték. (Bányai—Kiss 1990. 111. p.) Az ortodox (helyeshitű, óhitű) számára vallási és hitéleti ügyekben a „Sulchan Aruch-ba iktatott hitelvek és szabványok megcsonkíthatatlan zsinórmértékül szolgálnak." A szervezeti szabályzatuk a rabbit a hitközség fölé helyezte. (Újvári 1929. 269. p.; Bányai—Kiss 1990. 111. p.) A status quo ante (kongresszus előtti állapot) irányzat hitközségei az évezredes egységes zsidóság álláspontján maradva elutasították a szakadást, nem csatlakoztak egyetlen irányzathoz sem. (Zeke 1990. 146. p.) A nyíregyházi hitközségnek is döntenie kellett, hogy melyik irányzat mellett kötelezi el magát, mert 1872 áprilisában az ortodox párt felkérte őket a csatlakozásra. Az elöljárósági ülésen úgy határoztak, hogy egyik párthoz sem kívánnak tartozni, maradnak az addigi állapotban (status quo). A hitközségen belüli ellentétek az alapszabály elkészültekor vezettek szakadáshoz. Az alapszabály határozta meg a hitközségek belső autonómiáját. Megállapította, hogy kik alkotják a hitközség tagságát, milyen szervezetei, intézményei vannak a közösségnek, milyen jogok és kötelezettségek hárulnak a tagságra. Rögzítette a hitközség vezetésének megválasztását, működési rendjét, időtartamát és azt, hogy az adott közösség melyik irányzathoz tartozik. Elfogadásához és alkalmazásához a belügyminiszter jóváhagyása szükségeltetett. 1876. március 1-én bizottság alakult kidolgozására, a munka nagyrészét Engländer Sámuel végezte el, német nyelven írta meg. A fordítást dr. Neumann Ignác és Hoffmann Adolf készítette. Felterjesztették a kultuszminisztériumhoz (az véleményezte), ám ott nem fogadták el, kérték annak pontos megnevezését, hogy melyik párthoz tartoznak, mert azt csak szóban tették meg, a tervezetben nem, s így nem derült ki, hogy melyik irányvonalat követi a hitközség. (Bernstein 1947. 55. p.) Az alap) Sulchan Aruch: Josef ben Efraim Karo (1488-1575) törvénytára, amely véglegesen szabályozta a zsidó hitéletet. Tartalmazza mindazon törvényeket, melyeket a vallásos zsidó embernek be kell tartania. Először 1564-ben nyomtatták ki Velencében. (Újvári 1929. 811-812. p.; Jólesz 1987. 215. p.) 6

) SzSzBML. V. B. 186. Nyíregyháza r. t. megyei város polgármesterének iratai, 18721944. (a továbbiakban V. B. 186.) 5012/1877. i. sz. 35