Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

szabály azonban 1876-ban nyomtatásban megjelent és az új elkészültéig ideiglenesen használták. A Vallás- és Közoktatási miniszter leiratban szabályozta a hitközségek megnevezését, melyet megyénknek is elküldött 1877. március 29-én, kérvén, hogy közöljék a hitközségekkel. Eszerint a megnevezés lehet „congresszusi izr. hitközség vagy egyszerűen csak izreelita hitközség „vagy" autonom hittörvényú zsidó hitközség — vagy röviden ortodox izr. hitközség és amelyik egyik sem, az status quo. A nyíregyházi hitközséget többször felszólította a polgármester, hogy a szabályoknak megfelelő alapszabályt nyújtson be, ennek érdekében tartsanak gyűlést. Ennek értelmében 1877 szeptemberében az elöljáróság a status quo megnevezés mellett döntött — erre a hitközség Q tagjainak egy része kilépett és ortodox hitközséget kívánt alapítani. A hitközség generális gyűlése október 13-án elfogadta az új alapszabályt és tudomásul vette több tag kilépését — megállapítva, hogy erre semmi okuk nem volt. Ugyanis semmiféle olyan rendelkezés „nem született" és a Jövőben sem fog születni", amely a konzervatívok nézeteivel összeegyeztethetetlen lenne. Friedmann rabbi javaslatára bevették az alapszabályba, hogy a vallásosság tekintetében a „Sulchan Aruch alapján" állnak és „status quo"-nak nevezik magukat. (Bernstein 1947. 55. p.) Ez azonban nem elégítette ki a kivált tagokat, szilárdan tartották magukat elhatározásukhoz és már a közösség intézményei működéséhez szükséges adót sem fizették. Haas Mór elöljáró a polgármestertől végrehajtó kiküldetését kérte 39 tag ellen november 2-án. November 16-án viszont Altmann Sámue\ a tartozások behajtásának felfüggesztését szorgalmazta arra hivatkozva, hogy ők ortodoxok és mint ilyenek, önállóak. Bemutatták névsorukat és közölték, hogy a minisztériumhoz fordultak ügyükben. Elhatározásuk komolyságát jelezte, hogy 1878-ban rabbit választottak. A város képviseleti gyűlésének dec. 10—i jegyzőkönyvében olvashatjuk „n Bajom (Biharnagybajom) község kötelékéből elbocsátva és a városban megtelepedett ortodox vallású izraelita Rabbinak választott Friedmann Ignácz itteni megtelepedését a városi képviselet tudomásul veszi". Az 7

) SzSzBML. V. B. 186.6891/1877. a. sz. 2947/1877. i. sz., 4275/1877. i.sz., 4248/1877. i. sz., 5012/1877. i. sz. ) A nyíregyházi ortodox közösség megalakulására több évszám áll rendelkezésünkre, bár nyilvánvaló, hogy az ortodoxok már 1864-ben és attól kezdve folyamatosan jelen voltak a városban. A szervezeti forma létrejöttét Neumann Albert 1873-ra tette (20 tag alapította meg). (Neumann 1939. 158. p.) Hoffmann Emil 1876-ra tette megalakulásukat. (Hoffmann é. n. (1900) 367. p.) 9

) SzSzBML. V. B. 186. 7524/1877. a. sz. 7197/1877. i. sz. 10

) SzSzBML. V. B. 181. Nyíregyháza Rend. Tan. (Megyei) Város Közgyűlése iratai, 1872-1944. Közgyűlési jegyzőkönyv, 6. köt. 9630/1878. bj. 36