Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Sóstó (bor és szeszmérés, a pálinka kivételével) 1857-1859 800 Sóstó (fürdő és ital mérés) 1859-1865 1200 malom (May Adolffal, Nikelszky Mátyással, Aschenbrenner Jakabbal) 1862-1865 6400 A kocsmákból 1859 és 1865 között a következőket bérelte: a kocsma neve bérleti díj Ft/év Cédulaház kocsma 750 Kóser vendéglő 1156 Nádor utcai kocsma 587 Serház és szeszmérés 2461 Szentmihályi utcai kocsma (Weisz Henrik volt a kocsmáros, majd átvette a bérletet.) 635 Vasúti vendéglő 748 Ezeket mindig valakivel társulva vette bérbe. 1857-1859 között a Nagy vendégfogadó is kezelésében volt, 3500 Ft/év díjért. Az egri káptalantól 1854-től 1857-ig a Polgár községben lévő kaszálót is bérelte (1200 Ft/év díjért) de ezt átadta a Városi Pusztakezelő Társaságnak. 4 1851. VII. 12. és 1852. XII. 31-e, valamint 1861-1862 között kibérelték Nikelszky Mátyással és még több társukkal együtt a kincstári hús- és borfogyasztási adót. (Eredetileg a város bérelte, de kiadták albérletbe a vállalkozóknak.) 1851- 52-ben 2258,30 Ft volt a hús fogyasztási adója, ezt Szamuely Baruch, és társa mint az akkori mészárszék bérlők 2585 Ft-ért megkapták a várostól, a különbözet (326,70 Ft) a város pénztárát gyarapította. Természetesen ez az új állami adófajta megjelent a hús árában és a vásárlók elégedetlenségét váltotta ki, drágítással vádolták a bérlőket. A család tagjai közül Lajos és Aurél férfi és női cipő kereskedést nyitottak, majd bővítették vállalkozásukat szállítmányozási, bizományosi és leszámítolási irodával és rangos gabonakereskedőkké lettek/

6 u

) SzSzBML. V. B. 142/c. 10/16. d. 26/1854. i.sz.; V. B. 151. 4/67. d. 34/1859. i . sz.; V. B. 151. 3/66. d. 21/1869. i. sz. 15

) SzSzBML. V. B. 142. 5/3/a. köt. 1147/1851. bj.; V. B. 142/b. 9/15. d. 63/1852. i. sz.; V. B. 151. 3/66. d. 11/1860. i. sz. 1G

) SzSzBML. V. B. 163. 124/1. köt. 3653/1856. bj., 2719/1867. bj. 22 I