Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

Az 1858-ban megnyílt vasútvonal bekapcsolta Nyíregyházát az ország vérkeringésébe s ezzel a kereskedelem is magasabb szintre emelkedett. A város országos hírű központja lett a rozskereskedelemnek. A gabonakereskedők közül a leghíresebbek a Szamuelyek, valamint Jung Adolf, Hoffmann Adolf (48-as főhadnagy) voltak. (Hoffmann-Sándor 1929. 173.p.) 1862-ben megalakult a Terménycsarnok (tulajdonképpen tőzsdeként működött), az alapító okirat szerint „A műipar, kereskedés és mezei gazdászat általános viszonylataiban szerkesztése és élénkítése végett alakult ezen társaság". Elnöke volt Kornstein Ignác, Szamuely Baruch és Lajos, Haas Mór és Hoffmann Adolf is. (Hoffmann 1931.139.

p.) Titkára volt: Heumann Ignác, Horovitz Jakab, Flegmann Jenő, pénztárosa pedig Führer Mihály. (Geduly 1896.260.p.) 1870-ben Kereskedelmi és Gazdászati Egyesület jött létre, melynek Glück Dávid volt az ideiglenes választmányi megbízottja. A zsidó kereskedők jelentőségét erősítette meg Kleinyik György vásárvám-bérlő 1869-ben, amikor a szeptember 6-7-i országos vásár elhalasztását kérte (a zsidó ünnepek miatt) 13-ára. A lakosságnak „előnyt fognak nyújtani a későbben megjelenő izraelita vallásu egyének... a városban történni szokott eladás és vételnél" írta. Az örökváltsággal a város tulajdonába került földesúri regálékat (kocsmáitatás, mészárszék, bolt- és malomtartás) bérbeadással hasznosították egészen 1888-ig, amikor állami megváltással eltörölték azt. A tőkeerős zsidók egyre több bérletet szereztek meg az árveréseken. A kornak egyik legjelentősebb alakja Szamuely Baruch (Szamuely Tibor a család leszármazottja), ő már 1850 előtt is Nyíregyházán lakott. A következő bérletekkel rendelkezett: a bérlemény neve a bérlet időtartalma bérleti díj Ft/év mészárszék /Nikelszky Mátyással) 1847-1852 — mészárszék (a piac épületében) 1860-1865 310 pálinkamérés 1857-1859 9000 lü

) SzSzBML. V.B. 163. Nyíregyháza város Tanácsának iratai, 1861-1871. (a továbbiakban: V. B. 163.) 124/1. köt. 2020/1862. bj.; V. B. 163. 125/2. köt. 1868. I. 10-i bj.; V. B. 161. 8/117. d. 1871. VII. 9-i bj. n

) SzSzBML. V. B. 163. 125/2. köt. 1070/1870. bj. 12

) SzSzBML. V. B. 163. 125/2. köt. 724/1869. bj. 13

) SzSzBML. V. A. 101. 19. köt. 481/1847. bj., 507/1847. bj.; V. B. 142. 5/3/a. köt. 1199/1851. bj.; V. B. 151. 3/66. d. 45/1860. i. sz.; V. B. 150. Nyíregyháza Város Községi Választmánya iratai, 1854-1860. (a továbbiakban: V. B. 150.) 63/2. d. 5/1858. i.sz.; V. B. 151. 4/67. d. 1/1859. i. sz.; V. B. 162. 6/123. d. 20/1862. i.sz.