Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

egyháza ezzel szemben gabonával látta el környezetét, melynek „fő termelője a város", még „Galíciából is itt veszik" — állapították meg. Ennek a lehetőségnek a felfedezése és kihasználása vonzotta ide a nagyszámú gabona- és terménykereskedőt. Képviselőik: Fisch Sámuel, Fried Ferenc, Fried Zsigmond, Goldberger Mór, Hirschler Adolf, Jung Adolf, Klein Adolf, Klein Hermann, Klein Mózes Hermann, Kohn Hermann, Wolf Ignác voltak. A gabonaféléket nemcsak szemesterményként adtak el, hanem megőrölve lisztként is. A malmok működéséhez szükséges malomköveket a hegyvidékről kellett beszerezni a városnak, — ebben is szerepet játszottak a zsidó kereskedők. 1850-ben Steinberger Izrael muzsaji (Bereg megye) lakostól vettek 6 db-ot (40 Ft/db áron). A többiek más élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel, építési és fűtőanyaggal látták el a lakosságot. Jelentős volt a faáruk beszerzése is (deszka, gerenda, zsindely). 7 A forgalom bővülése a haszon növekedését is eredményezte, ebből a zsidó kereskedők sem akartak kimaradni. Stern Emánuel és Czincz Ignác 1852-ben a szombati nyitvatartás engedélyezését kérte, lévén akkor a heti vásár és ők pedig zárva vannak, hiszen az ünnepnap számukra. 1853-ban pedig Fisch József és Schack Mór azt kérvényezte, hogy szerdán is legyen heti vásár Nyíregyházán. A város vezetése Ábrányi Aurélhoz terjesztette fel az ügyet pártfogólag. Ervelésükben kifejtették, hogy a gabona, de különösen a búza termelésének központja a város, „az életneműek termesztése itten sok ezer munkás kezet foglalatoskodtak. A Debrecenbe, Nagykárolyba, Máramarosszigetre, Kassára vezető utak itt találkoznak ez növeli a központi szerepet, valamint ezt erősíti a tervezett Tokajba vezető kövesút megépítése is. Vonzása „Gácsországra" (Galíciára) is kiterjedt s „seregesként szokták látogatni" a kereskedők az itteni piacot. Megfogalmaztak néhány ellenérvet is a szerdai vásárral szemben, a környékről (bokrokból) bejövök számára rokonlátogatásra és a templom felkeresésére is alkalmat adott a szombati vásár; szerdán nem jönnek majd be, mert nem szakítják meg a munkát. Végül az engedélyt megkapták, 1854 július 5-től szerdán is van hetivásár, mind a mai napig Nyíregyházán. 4

) SzSzBML. V. B. 142/b. 8/14. d. 51/1851. i.sz. 6

) Lásd 2. jegyzet! 6

) SzSzBML. V. B. 141. l/a. köt. 630/1850. bj. 7

) Lásd 2. jegyzet! 8

) SzSzBML. V. B. 142. 8/4 a. köt. 1267/1852. bj. 9

) SzSzBML. V. B. 142/b. 9/15. d. 47/1853. i.sz., 63/1853. i.sz., 1/1854. i.sz.; V. B. 142. 10/5a. köt. 1263/1853. bj.; V. B. 142. 12/6a. köt. 420/1854. bj. 20