Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
helyek kitelepítését mégse határozzák el. A javaslatot azzal indokolták, hogy a közvágóhíd ugyan nagyon alkalmas lenne a metszőhelyek elhelyezésére, de ott nincs megfelelő épület. Az építkezés és a kitelepítés költségeit a város nem tudja viselni. Mérete: 12,04 m x 11,82 m lett volna, Nagy Elek városi főmérnök tervezte. A képviselőtestület ezt az indokot méltányolta és elállt a kitelepítéstől. Még ugyanazon a napon szemlét végeztek, mely kimondta, hogy — ha betartják az előírásokat— közegészségügyi kifogás nem merülhet fel. Ezt a véleményt továbbították a megyének és kérésükre szabályszerű véghatározatban rögzítették a metszőhelyek működését. 1923. március 14-én a szomszédok újra fellebbeztek. A már ismert ellenvetések mellett a következő érvekre hivatkoztak: nem garantált az óvintézkedések betartása. A vármegyeházától pár lépésre egy ilyen hely kihívás a polgárság türelme ellen. Ha a kitelepítés drága is, viselje a hitközség a költséget, de ne sértse más érdekeit. Ebben az esetben a rideg szabályokat kell alkalmazni és nem méltányosságot gyakorolni. Egyébként sem „klimatikus" (jó klímájú) a város, itt még hatósági segédlettel rontják a helyzetet. A városon kívülre kell helyezni, hiszen máshol sem tűrték meg bent. Azt is kilátásba helyezték, hogy elköltöznek a városból, ha nem távolítják el a metszőhelyet. Április 9-én a vármegye elutasította a fellebbezést, mert az előírások betartása esetén nem okoz veszélyt, egyébként is csak ideiglenes az engedély. Azonkívül méltányolták a Városi Tanács és a képviselőtestület határozatát, miszerint a súlyos gazdasági helyzet miatt nem telepítik ki a metszőhelyeket. Június 20-án a belügyminiszterhez fordultak a panaszosok, akik megütköztek azon, hogy rövid idő alatt ilyen ellentétes határozatok születtek. A közigazgatás határozatlanságának bizonyítékát látták benne. A belügyminiszter 1925. október 22-én elutasította az építkezés engedélyezését (ekkor már három éve működött). November 19-én a hitközség nevében Bernstein Béla főrabbi nyújtott be fellebbezést Rakovszky Iván belügyminiszterhez. Leírta, hogy szabályos engedélyekkel épült a metszőhely. 1922 óta működik és eddig nem volt rá panasz, valamint hasonló épületek a világon mindenütt belterületen találhatók. Négyezer fő lelki 21 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 43905/1922. i.sz. 22 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 17115/1922. i. sz., 05891/1923. i. sz. 23 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 08149/1923. i. sz. 24 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 11915/1923. i. sz. 25 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 19268/1923. i. sz. 99
