Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

és vallási életét érinti ez az ügy. Hatósági orvosi bizonyítványt is csatolt, amely rendben találta a metszőhelyet. Hosszas eljárás után a szomszédok ismét fellebbeztek ellene. Műszaki és egészségügyi szemlék követték egymást. A tanács —miután a főispán a polgármesternek átadta az összes iratokat— 1926. december 31-én engedélyezte a használatát. Ezek után zavartalanul működött 1929-ig, amikor az esedékes tisztiorvosi vizsgálat hiányosságokat tárt fel. A vágótér padlója töredezett és ezért nehezen tisztítható, megnehezíti ezt a vízhálózat hiánya is. Hulladékok is maradtak az épületben és a környé9 ft kén. A tisztiorvos jelentését a polgármesternek terjesztette be, aki utasította a hitközséget a hiányok pótlására. Ez lassan haladt, így 1930. április 25-én sürgetni kellett az ügyet. A hitközség vezetősége válaszában leírta, hogy a betonozási munkát nem tudták elvégezni a téli időszakban, mert a hideg ezt megakadályozta. A polgármester egy újabb szemle után, mely hasonló állapotot talált, mint az előző évi, 15 napos határidőt adott a hiányok pótlására 1930. május 7-én, különben bezáratja az épületet. A hitközség eleget tett az előírásoknak és így használhatták a metszőhelyet. 1946-tól a két hitközség közösen használta. 1988. május 31-ig volt működési engedélye. A hitközség eladta a Síp utca 12-ben lévő házat (az udvarán volt a metszőhely) és a zsinagóga mellett felépítette az új metszőhelyet. 26

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 236930/1925. i. sz., 4002/1925. i. sz. 27

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 36619/1926. i. sz. 28

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kúfő, 264/1904. a. sz. 49436/1929. i. sz. 29

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 420/1930. i. sz. 100