Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

A mesemondó nyelvjárása Görbedi Istvánra is, akárcsak más mesélőkre nagy hatással volt az a körülmény,hogyha tanult embernek mesélt. Kálmány Lajos így ír erró'l az érdekes tünetről: "Mondjame, hogy hatással van a mesemondóra,ha tanult embernek mesél? Urasán akar beszélni. " 21 A

zaz; keveri az irodalmi nyelvet a tájnyelvvel. Ezen a bajon űgy segítettem, hogy jómagam is tiszalöki dialektusban beszélgettem vele, mire feloldódott, s bátorságot vett, hogy ó' is saját nyelvén mondja a meséket. Ezért, mint láthattuk is az előzőkben, aránylag nagyon kevés helyen fedezhetjük fel stílusában az irodalmi hatást. Ilyen pl. a jövő' idő'használata; Te ezeken fogsz uralkodni!" Egyébként a jövő" idó't egyszerűen a majd időhatározdval fejezi ki; "Te majd ezeken uralkodói ! " Ezek eló'rebocsátása után vizsgáljuk meg a tulajdonk éppen i nyel vjárását. Horger Antal nyelvjárási térképe szerint Görbedi István lakóhelye az északkeleti nyelvjáráshoz tartozik. Ez a nyelvjárásterület magába foglalja: Abaűj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Hajdú, Szilágy, Máramaros, Ugocsa, Bsreg, Ung megyék magyar lakosságú területét. Részben Bihar megyét is ide sorolja. Ez azonban teljes egészében, Hajdú megyével együtt a Duna-tiszai nyelvjárásterül éthez tartozik. Legfontosabb sajátosságuk:az ízes. Az általam újólag elhatárolt Duna-tiszai nyelvjárásterületen belül van egy földrajzilag is elkülöníthető' különbözőség: az e és e használata. - E-vel beszélnek Nagykunságban és Hajdúságban, "e"-vel a többiek. Görbedi István lakóhelye: Tiszalök, mely település e két nyelvjárásterület határsávjában fekszik. Nevezetesen 39