Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

általános nála az "ízes", illetve az e használata. E szerint a Duna-tiszai nyelvj áras terűlethez tartozik; ragozását és mondatszerkeszteset tekintve pedig az északkeleti nyelvjárásterülethez. Ezeknek igazolására hozom fel a következő példákat: Az "ízes. " Horger Antal szerint."... ez abban áll, hogy Dunántúl északnyugati vidékein,Pest megye északi felében, továbbá az egész Tiszántúlon és az onnan települt Bácskában még a XVI. század eló'tti korban minden már akkor is meglévő "ó" helyébe egy fokkal zártabb hang, az "í" lépett. 22 Például: tájik - tájék; piz - pénz; szomszid szomszéd: marikkal - marékkal; setít - sötét, stb. Ezek az alakzatok, amelyek bőven fordulnak eló' Görbedi meséiben ("eresszél bel", "mit latol?", "nyúj jál I ", stb. ) - Györffy István szerint - a kedveskedő' kifejezések közé tartoznak. 23 A tesz ige általános népi ragozása a Duna-tiszai terület "e"-vel beszélő' részein: a jelentó'mód, jelen idő' egyes szám 2. és 3. személyében: "teszesz", "teszen. " Görbedi István ugyanígy ragozza:

"Mir teszesz te jéngem bolonddá?" A Horger-féle nyelvjárási térkép megjelöl egy ferde sávot Budapest - Nagyvárad irányában,ahol általános használatúnak mondja az: eé, eő^ aó diftongusokat. 24 £

z is hiányos, és éppen ezért téves megjelölés, mert ezen a sávon kívül esik mind a Nagykunság, 25 mind a Hajdúság. Pedig pontosan e területeknek élesen elkülönülő sajátossága: a három megjelölt diftongus használata, azok közül is a legerősebben az "aó" diftongusé. IP1. : jaó, vadt.) Már említettem, hogy Görbedi lakóhelye az átmeneti határsávban volt. Ez az oka annak, hogy a megnevezett diftongusok közül csak az "ee'" található meg nála, ez is csak 40