Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

8. Falunkban két urasági malom van. Fogyatkozásaink, vagy káraink: 1. A határunkbéli szántóföldek harmadrésze terméketlen. 2. Rétjeink harmadrésze szintén gyenge. 3. Legelő van ugyan hatarunkban.de más határokban is bérelnünk kell. A más települések határaiban bérelt legelőkért huszonnégy német forintot fizetünk évente. V. Falunkban egésztelkes jobbágyok nincsenek, csak féltelkesek.A telek vagy ház utáni szántóföldbe minden egyes jobbágy 26 pozsonyi mérő gabonát vethet. A telekhez tartozó réteken 4-4 szekér szénát nyer mindegyikünk. A másodfüvet vagy sarjűt illetően már fentebb szólottunk. VI. Minden egyes gazda heti két nap négy-négy marhával robotol, vagy ehelyett a hét minden napján gyalog. A saját házunkban lakó zsellérek heti két nap gyalogos robotot végeznek a földesúrnak. A saját házzal nem bíró, de zsellérségen maradó falubeli emberek hetente egy napi gyalogrobottal tartoznak az uraságnak. VII. Búzából, rozsból,árpából és zabból emlékezetünk óta kilencedet adunk az uraságnak. Ezenkívül a Kassa város határához tartozó harmadik mező után évente 25 rhénes forintot, a korcsmáért 16 rhénes forintot és 40 krajcárt. Továbbá a városi határban termett gabona minden egyes keresztje után egy turákozt, vagyis másfél krajcár porciót fizetünk. ^ A kassai bírónak régtől fogva egy szolgálólányt tartozunk kiállítani. E kötelezettségünket az utóbbi időben 20 rhénes forinton váltjuk meg. Len- és kenderdézsma helyett 20, azaz Húsz zsákot adunk. Az egész falu évente ad két borjút, hal helyett