Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)
Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében
Mindezek az adatok, közvetetten, ellentmondani látszanak annak, hogy 1753-ban 100 család - lévén szabadmenete lu jobbágyok, leköltöztek Nyíregyházára. Ha igaz Márkus Mihály másodkézből vett adata, 1753-1754 előtt Miszlóka lakosságát 160-170 háztartásra, 800-900 lélekre kell taksálnunk, majdnem anynyira, mint az 1910-es népszámláláskor. 9 1125 katasztrális holdon ennyi embernek megélni a 18.század közepén, még Kassa árnyékában is,majdnem lehetetlennek tűnik. Igaz,ha nagyon erőszakosak akarunk lenni, ezt áthidalhatjuk Fényes Elek állításával, mely szerint 1850 táján is, pálinkát főztek, mostak, fehérítettek a miszlókiak a kassaiaknak, de sehogysem tudjuk "összekotorni" a 72 örökös úrbéres háztartást,akiket 2772-ben az úrbérrendezés Miszlókán talált. Ezeknek ugyanis legalább 32 éve ott kellett élniük. Ezt állapították meg ugyanis az úrbérrendezéskor az örökös jobbágyság kritériumaként. Ha 1753-1754-ben 100 szabadmenetelű jobbágy elköltözött volna Miszlókáról, ás a község lakó nélkül maradt volna is, 1772-ben legalább 25-28 puszta telket kellett volna számbavenni az összeíró biztosoknak. A lakosság egybehangzó véleménye szerint azonban Miszlókán nem voltak 1772-ben puszta telkek. ^ Némi nehézségünk támad a német családnevek míszlókai származtatásával is Nyíregyházán.Márkus Mihály az alábbi családneveket véli miszlókiai eredetűeknek : Ruman, Hajzer, Sulek, Petermann, Pampuch, Jeger, Lenhart, Scholz, Müller, Titz, Rissdorfer, Gerhart, Smid, Sváb, Ai 1er, Wink 1er, Ózva Id, Bêler, Kulber, 7 reg jar, Hárman, Hucman, Furman, Sturman, Gráf.Nyguth, Henzsel, Cigelbrenner stb... Orosz Béla nyelvésznek az evangélikus egyházi hivatal anyakönyveiig lenyúló vizsgálatai a Nyíregyháza megtelepedése utáni első tíz évben az alábbi
