Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

litja,hogy a lakosok - és ez témánk szempontjából azért nem lesz közömbös, mert Márkus Mihály mellett szólhat - "pálinkafőzésből, vászonfehérítésből, s a kassaiak fehér ruháijaiknak mosásából táplálják magokat. .. " 4 A szántó-vető foglalkozás helyett kézmű- és háziipari tevékenységgel, pálinkafőzéssel, napszámmunkával bíbelődő, abból élő lakosok vándorlását, Nyíregyházára költözését, akár hitbéli okok miatt is,elképzelhetőnek tarthatnánk, ha Márkus Mihály nem srófolta volna fel a számukat 100 családra, mintegy 5£00 emberre. És itt kell megjegyeznünk: még az 5-600 ember költözése,mozgása, együtt-vándorlása sem okozna gondot, ha éppen nem Miszlokával hozná összefüggésbe Márkus Mihály. A 18. században ennél nagyobb tömegek is megmozdultak Magyarországon a belső migráció során. A gondot számunkra az okozza,hogy Miszlóka lakosságéitartó képessége nincs összhangban a 100 családdal.Acsády kutatásai szerint 1715-ben mindössze 18 jobbágycsaládot és 8 zsellér háztartást, 1720-ban mindössze 17 jobbágyháztartást írtak össze Miszlókán. 5 Ehhez képest a Mária Terézia korabeli úrbérrendezés idejére, az 1770-es évek elejére (1772), feltűnően megszaporodott az örökös jobbágyok száma a Kassa birtokában lévő faluban. 1772-ben Soós Imre és kóji Komáromi György összeíró biztosok 52 örökös jobbágyot,16 örökös házas zsellért és 4 örökös hazátlan zsellért találtak Miszlókán. Ez összesen 72 háztartás. 6 Ludovicus Nagy az 1810-as években 119 házat és 911 lakost számlált Miszlókán. 7 Az 1907. évi Helységnévtár adatai szerint a falu határa 1125 katasztrális hold volt, és 194 házban 1183 lélek lakott. Az 1910.évi népszámlálás 165 házban 1229 lakost talált, és a falu határát 1125 katasztrális hold nagyságúnak állítja. 8