Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

Az állítás tetszetős és bizonyára igaz is, de szerzőnk megfeledkezett forrásadatolni gondolatmenetét. Igaz, nem kell irattárak mélyét "fel búvárol ni**, hogy a gondolat forrásvidékére rábukkanjunk. A Boro vszk y szerkesztette Abaűj-Torna vármegye és Kassa című monográfia 317. oldalán szószerint ez olvasható: "... az ellenreformációkor... Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt (mármint Miszlókának -, a szerzők), kormányrendeletre felszólította őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább otthagyta Miszlókát és Nyíregyházára vándorolt,ahol a ma is virágzó evangélikus tót telepet alapította". * Azt ma már csak aprólékos levéltári vizsgálatokkal lehetne megállapítani,hogy a monográfia 38 szerzője közül 3 ki állította a miszlokiak Nyíregyházára telepedését, és az itteni "tót telep" felvirágoztatását. Most azonban nem az a célunk, hogy kibányászszuk a homályból Niszlóka község pársoros méltatójának a nevét. Inkább azt kíséreljük meg felderíteni, valóban Nyíregyházára költöztek-e a miszlókiai evangélikus németek. Márkus Mihály állítása szerint mintegy 100 család fogott vándorbotot, és "szabadmenetelűek lévén", leköltöztek Nyíregyházára. Nem kizárt, hogy így történt. 100 család azonban olyan mennyiségű szolgálónép, hogy elvesztésük még Kassa városa számára sem lehetett közömbös a 18. század derekán, mert Márkus Mihály azt is állítja, hogy 1753-1754 körül történt a "leköltözés". Mivel az állítást semmiféle direkt forrás ezideig nem támasztotta alá,érdemes körbejárnunk az indirekt forrásokat. Fényes Elek 185l-es geográfiai szótára semmit nem tud erről a nagy elvándorlásról. Igaz, ő azt ál-