Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

fogják majd bizonyítani, hogy Nyíregyháza lakossága 1753-tól mind etnikailag, mind vallásilag egy heterogén, nagyon kevert népesség volt. Ez "össze-vissza" kevert lakosságú településen azonban az 1880-1890-es évekig meghatározó szerepet játszottak az evangélikus emberek,ezek között pedig a Békés megyéből Nyíregyházára települő szlovákok. Nem volt homogén etnikumú az 1753-ban betelepülő lakosság sem, arról már nem is szólva, hogy másodkirajzása eredményeként kerültek Békés megyéből Nyíregyházára. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a magyar nyelv már akkor ismert volt közöttük, amikor ide jöttek. Ezért nem okozott gondot egy percig sem a református Szabolcs megyei tisztikarnak a Nyíregyházával kapcsolatos közigazgatás, és ezzel függhet össze, hogy a város iratanyaga zömében magyar nyelvű. A szlovák nyelv a legbensőségesebb családi életre, a hagyományozásra,örökösödésre, a hitéletre koncentrált, de igazgatni magyarul igazgatták Nyíregyházát, és a kereskedelem, a vásározás-piacozás nyelve is magyar volt.Ez egy percig sem okozott társadalmi gondot. A 19. század második feléig presztízsszempontok sem játszottak szerepet e k ér

deskőrben. A magyar történetírás 1948 óta eléggé elhanyagolta - egészen a legutolsó évekig - a Kárpát-medence lakosságának etnikai vizsgálatát. A vallási kutatás pedig majdhogynem szünetelt.Az államhatalom szigorának enyhülésével azonban egyre-másra fogalmazódnak meg olyan kérdések a kutatók körében,melyek öszszefüggésben vannak egy-egy település és népcsoport vallási életével,hitbéli hovatartozásával. Egy ilyen kérdés nyomába szegődtünk mi is.A kérdést Márkus Mihály, 1945/46 óta Kassán, azt megelőzően pedig Nyíregyházán és Budapesten élő kutató "tette fel", állítás formájában. A tirpák etnikai csoport kialakulá-