Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében

NÉMETEK NYÍREGYHÁZÁN A XVIII.SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN (Adalékok egy kérdéskör kutatásához) * Takács Péter - Udvari István Nyíregyháza mostanra az ország nagy városai kö­zé nőtt. 1989-ben megkapta a megyei jogú város rang­ját. Mindezek ellenére története a legkevésbé tisz­tázott. Ma is tirpák településnek tartják, de számos kutató úgy véli,hogy megmagyarosodott szlovákok lak­ják. Azt aligha kell bizonyítani, hogy feudális kori életében Nyíregyháza településnek fontos,mondhatnánk domináns szerepet játszottak a szlovákok.Újkori tör­ténetében azonban a tirpákok szerepe fokozatosan csökkent, majd a második világháborút követő cseh­szlovák-magyar lakosságcserét követően, a város la­kosságának 100 ezer fölé duzzadásával együtt,a szlo­vák-tirpák gyökerek fellazultak,a bokortanyákba szo­rultak. Újabban az érdeklődés homlokterébe került ez a tirpákság, és kiadványsorozat foglalkozik ezen etnikum néprajzával, történelmével,életével. A kuta­tókban egyre inkább megerősödik a meggyőződés, hogy már a helység 1753-as megtelepedéskor is dominánsabb a betelepülők vallási, mint nyelvi hovatartozása. A­lighanem már a betelepülő első generáció kétnyelvű volt:szlovák és magyar; német és magyar; és bizonyá­ra voltak a betelepülők között is csak magyarul tu­dók. Az újratelepítéskor itt talált lakosság pedig bizonyára magyar volt. Alapos névtani,nyelvi, törté­nelmi és társadalmi vizsgálat döntheti majd el csak, hogy milyen etnikumokból toborzódott - a mindig vá­rosként emlegetett, de történelmileg csak II. József vásártartási jogától kezdődően - Nyíregyháza mezővá­ros lakossága. Ezek a kutatások alighanem meggyőzően * Ez a tanulmány része annak a kutatásnak, melyet az MTA-Soros Alapítvány támogatásával végzünk.

Next

/
Thumbnails
Contents