Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Kostálik, Ján: A "tirpákok" mint szlovák etnikum által lakott Nyíregyháza környékének földrajzi aspektusai (Kivonat, ford.: Németh Zoltán)

ellenére a mikroklimatikus feltételek elégségesek a terményeknek és a gyümölcsösöknek. A nagycserkeszi termelőszövetkezet pedológíai kutatásai alapján a feketeföld és a barnatalaj gyengén humuszos (1-2 X humuszt tartalmaz), különböző mélységű humuszos horizonttal (20-70 cm),erős erózióval bevonva. 2. A Nyírség területének benépesülése A (csehszlovák és magyar) archeológiai adatok szerint Szlovákia déli területei és Magyarország északi vidékei már a paleolit korszakban benépesültek. A terület sűrűbb népesedése a IX. és a X. században zajlott le, míg a XI. és a XII. században az Észak-Alföld területén már mezőgazdasági településeket ismerünk. A magasabb dombokon alakultak ki ezek, legelőbb gyümölcsösök és szőlőskertek létesítésével. A "kultűrvidék" formálódása lelassult, főleg a XIII. és XIV században a tatár és a török támadások által. A súlyos szociál-ökonómiai feltételek és a törökökkel folytatott háborúzással a magyar nemesség feudális gazdálkodása alásüllyedt, a mezőgazdasági termékek alacsony színvonala radikális változásokat követelt meg,mint amilyen az új munkaerő behozása is az Alföldre. SIRÁCKY adatai alapján (1966), aki ACSÁDY ismereteire támaszkodik (1866), az Alföld szláv etnikummal történő benépesülése már a XVII. század második felében megkezdődött a mintegy 50 munkás idejöttével aratási és cséplési munkákra. Az Alföldre történő munka miatti betelepülés nagyobb mértéket ért el a XV

111.században, amikor főleg a szatmári béke (1711) után Észak- és Közép-Szlovákia lakosságának szegé-