Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Kostálik, Ján: A "tirpákok" mint szlovák etnikum által lakott Nyíregyháza környékének földrajzi aspektusai (Kivonat, ford.: Németh Zoltán)

nyebb rétegei számára lehetőségek nyíltak bérmunkára (SIRÁCKY, 1970). BEDNÁRIK szerint (1975) Nyíregyháza környékét leginkább Nógrádból, aztán Gömörből és Nyitra megyéből érkezett emberek telepitették be.(Bizonyíték erre egy konfessziós összesítés: a többségük evangélikus vallású.)A Hernád-Sajó-Tisza között a szlovákoknak 1880 településük volt és 32 szlovák többségű falujuk Borsod, Abaúj és Zemplén megyékben. Az előző részben bemutattam, hogy a Tisza és Nyíregyháza közötti terület el

vizenyősödött,elöntötte a Tisza tavaszi és Őszi áradása, holtágak hálózata szabdalta fel, amelyeket még ma is megfigyelhetünk Nyírtelek és Tiszalök között. Itt a neotektonikus mozgások és az eolikus erózió hatásai mutatkoznak meg. Ahogy MARKUS (1975) rámutat: "...a terület nem volt alkalmas legelőnek sem,bogánccsal volt benőve, ahol akácok nőttek,szomorúfüzek és nyírfák. Nem voltak meg tehát a megfelelő feltételei a terület folyamatos benépesülésének. Valószínűleg ez volt az oka, hogy Gömör, Nógrád és Nyítra megyékbői a szlovák etnikum betelepülése délebbre irányult,Békéscsaba termékenyebb területeire." (Lásd: MARKUS 1943.) Hamarosan azonban az Alföldön a lakosság populációjának növekedése miatt, az elégtelen földterület, a kapitalista viszonyok és a piaci gazdálkodás előidézték, hogy a lakosság mozgása a déli területekről északra,Nyíregyháza környékére irányult. Az említett valóságra mutatnak MARKUS (1975) ismeretei,amelyeket a nyíregyházi betelepülési hullámokról készült térképen mutatott ki. Ezért tudjuk ezt a betelepülési hullámot másodlagosan bemutatni. (Lásd: 27-28. lap.) A szlovák betelepülőknek a Nyírség gazdasági fejlődése során jelentős problémáik voltak, hogy életmódjukat biztositsák.Mezőgazdasággal és állattar-