Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

Kostálik, Ján: A "tirpákok" mint szlovák etnikum által lakott Nyíregyháza környékének földrajzi aspektusai (Kivonat, ford.: Németh Zoltán)

Hogy mélyebben lehessen felfogni az Alföldre település bonyolult történetét, az eredeti és az újonnan betelepült lakosság életmódját, meg kellett ismernem a magyarországi körülmények között élő szlovák etnikumról szóló gazdag irodalmat. Szükségessé vált megismerni a közép- és a jelenkori történelem tényeit és szociális-gazdasági körülményeit. A cikk a Nyíregyházától nyugatra eső terület áttekintő fizikai-földrajzi jellegét nyújtja,tekintettel a településszerkezetre és a gazdasági kihasználásra. 1. Fizikai-földrajzi viszonyok Nyíregyháza környéke a fizikai-földrajz szempontjából az Alföld észak-keleti területéhez tartozik, magyar földrajzi megnevezésével: Nyírség. A vidék a negyedkorban formálódott, amikor a Közép-Tisza bal oldalán intenzíven érvényesült a folyók fluvíális tevékenysége, amelyet e területen (kavics,homok, agyagos kalcit akkumuláció) - homok és lösz eolikus sedímentumainak akkumulációja kísérte. A különbözőképpen orientálódott eolikus dombokat deflációs mélyedések választják el.A reliefekben követni tudjuk a holtágak és az elvizenyősödött mélyedések hálózatát, amelyekből kialakult a Hosszúháti tó,a Nagyréti tározó, az Oláhréti tározó és a többi. A Nyírség területe éghajlati szempontból az Alföld leghüvösebb és legszárazabb területének tekinthető. FRISNYÁK és társai adatai szerint (1978) az utóbbi 80 év folyamán a legalacsonyabb átlaghőmérséklet a téli hónapokban (XII-II.) elérte a -8,4 ° C - 11,6 ° C-t. A legmagasabb nyári hőmérséklet (VIVIII.) elérte a +22,8 ° C - 24,2 ° C-t. Az évi csadék mennyisége 500-550 mm. A csapadék szabálytalanul oszlik meg. Ha pedig nincs elegendő nedvesség, ennek