Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

ez 1935. augusztus 27-én történt, az ezred a Tiszához vonult, ahol (Rakamaz és Tiszalök között) úsztatási, folyamátkelési gyakorlatot hajtott végre, majd TolcsvaErdőbénye területén volt a harcszerű lövészet, ugyanott a határmegfigyelést, a határon való betörést, az ellenség üldözését gyakorolta az ezred. A hosszabb, a helyőrségtől távolabbi gyakorlat szükségessé tette az ezredvonat beindítását is, a szükséges élelem, felszerelés, utánpótlás biztosítását és a vonat útjának megszervezését. Az ezredvonat a parancsnokság személygépkocsijából, az I. és II. osztály tiszti étkezde kocsijából, 3 mozgókonyhából (ezredtörzs, közvetlenek, I-II. o.), 3 db. élelmiszerszállító kocsiból (ezredtörzs, osztályok), 10 málhakocsiból (ezredparancsnokság, ágyús szakasz, osztály törzsek, századok), és 9 db. zaboskocsiból állt. A vonat 31 járművén 96-an teljsítettek szolgálatot (kocsis, szakács, felszolgáló, írnok, mesteremberek). * * * A legénység kiképése mellett gondot fordítottak a tisztek és altisztek továbbképzésére is. A tisztek részére szervezett hadijátékok, előadások mellett hetente egy alkalommal német, francia, olasz és angol nyelvórákat is szerveztek, ám ezek a kiképzés, szolgálat, gyakorlatok miatt néhány óra megtartása után lassan abbamaradtak. Mindenki számára kötelező volt viszont a rendszeres lovaglás. Az altisztek számára német nyelvtanfolyamot, mezőgazdasági és méhészeti tanfolyamot indítottak, gyorsírást tanítottak, bár itt is rendszresek voltak a továbbképző előadások, sorozatok a harcászatról, a környező hatalmakról, a kisantantról, világeszmékről, kommunizmusról, fasizmusról stb. Külön kell szólni a karpaszományosokról, akik legalább érettségivel, vagy annál magasabb végzettséggel vonultak be egy évre. Ok október és február között újonckiképzésben részesültek, majd a következő 3 hónapban tiszti kiképzést kaptak, június és szeptember között pedig továbbképzés szerepelt programjukban, s szeptember végén tartalékos zászlósként szereltek le. * * * Az ezred mindennapi életének irányításában, a tevékenységek megszervezésében fontos szerepet játszottak a különböző társadalmi bizottságok. A „lóvásárló bizottság" biztosította az alakulat számára szükséges állatokat, a Jőtiszti becsületügyi választmány" a tisztikar becsületbeli ügyeiben döntött, s hozott elmarasztaló vagy felmentő ítéleteket, a „tiszti étkezde és társalgó bizottság '-ban kapott helyet a könyvtár és az ezred, valamint előezredeinek emlékét, ereklyéit gyűjtő és őrző emlékbizottság. Működött még az ezred kebelén belül altiszti önképzőkör, Hadik bajtársi egylet, közétkeztetési bizottság, ezred-alap bizottság. Nagy szerepet játszott a sportbizottság, melyről azonban a póló-klubbal és az ezred falkával együtt még külön is szólunk.

107 * * * 1937-ben a két lovasdandár számot cserélt, s így a nyíregyházi lovasdandár lett az 1., társezrede pedig 1939-től Munkácsra, majd Nagyváradia helyezett m. kir. Nddasdy Ferenc 3. huszárezred. A győri program meghirdetése után mind a huszárezrednél, mind a lovasdandárnál erős fejlesztés indult meg. A huszárosztályoknál 63