Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
megszűntek a géppuskás századok, ehelyett minden osztálynak három lovasszázada lett, de századonként 12 golyószóróval, tehát aránylag nagy tűzerővel. Megszaporodtak az ezredközvetlenek: géppuskás századdal (6 gpu.), gépkocsizó páncéltörő ágyús századdal (4 db. 37 mm-es pc. á.), és a huszárüteggel (4 löveg). Ugyanakkor a lovasdandárba beosztottak a két huszárezred mellé két kerékpáros zászlóaljat, 1 lovas és 1 gépvontatású tüzér osztályt, 1 páncélos zászlóaljat, 1 gépkocsizó utászszázadot és 1 fogatolt távbeszélőszázadot. Ezekből az alakulatokból a gépvontatású tüzérosztály és a légvédelmi gépágyús üteg először Nyíregyházán, majd Nyírbátorban állomásozott, a páncélos zászlóalj részére építették a városban a Tokaji úti laktanyát, s a lovasdandár híradószázada pedig felállítása után azonnal megkapta a Bundi és a majorkerti épületeket. így tehát tüzerejében jelentősen megerősödött, korszerűen átszervezett lovasdandár vonult ki 1941 nyarán a gyorshadtest keretében a keleti frontra. 108 A Huba-hadrend 1939 és 1942 között volt érvényben, amikor életbe lépett az utolsó nagy átszervezés nyomán kialakított Szabolcs-hadrend. A lovasság 1942-es átszervezése a harctérről való hazatérés után, nyugalmi időszakban telt el. Az átszervezés folytán a két lovasdandár megszűnt, az 1. huszárezred feloszlott, a 2., 3., és 4., huszárezredekből megalakult az /. honvéd lovas hadosztály Nyíregyháza központtal. Az átszervezés során mind az ezrednek, mind az osztályoknak lettek közvetlen alakulatai: ezredközvetlenek: árkász-, távbeszélő-, aknavető- és törzs- (csapatcsendőr) szakasz, gépvontatású páncéltörő század és a huszárüteg. Osztály közvetlenek: árkász-, rádiós-, »rohamszakasz és. nehézfegyverszázad, benne géppuskás, aknavető, páncéltörő szakasz. Megmaradt a három lovasszázad, azoknak a negyedik szakasza lett nehézfegyver szakasz 2 géppuskával, 2 gránátvetővel, 2 nehézpuskával. A három huszárezred mellé lovashadosztályba osztottak be egy kerékpáros zászlóaljat, egy lovas tüzérosztályt, egy gépvontatású tüzérosztályt, egy felderítő zászlóaljat, egy gépkocsizó utászszázadot és egy lovas híradó századot és egy hadihíd oszlopot. Ezen alakulatok közül csak a lovas híradó század szolgált Nyíregyházán, továbbra is a Bundiban. Az így átszervezett, szinte tökéletesen felszerelt, mintegy 16.000 főt számláló hadosztály 1944 nyarán indult a keleti frontra a Pripjatymocsarakba... 109 A kiképzés, a gyakorlatok, a katonai élet mindennapi teendői mellett a huszárezred és tisztikara tevékenyen részt vett a város társadalmi és kulturális életében, ott voltak Nyíregyháza nagy ünnepein is. 1920. április 15-én a kormányzót, Horthy Miklós fogadta teljes díszben Nyíregyháza városa. A kivonult csapattestek között ott voltak a huszárok is, s a díszebéden a nyíregyházi katonaság legénységi állománya nevében egy huszár köszöntötte fel a kormányzót. Még 1920 tavaszán Szabolcs vármegye és a Turáni Kör zászlókat adott a 4. huszárezrednek. E két selyemzászlót, március 24-én, az ünnepélyes vármegyei közgyűlésen vette át Oehm Tivadar alezredes, parancsnok. Ugyanekkor iktatták be főispán-kormánybiztossá gr. Vay Gábort. A vármegye zászlaját, melyre a „Magyar küzdj és bízva bízzál!" feliratot hímezték, dr. Meskó László adta át a huszároknak. 64
