Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

A terveket v. Kántor István budapesti építész készítette el, két istállót és egy gépjárműszínt tervezve. Az időközben bekövetkezett átszervezések miatt végülis itt csak két szín épült fel, amit az ezred páncéltörő ágyús százada kapott meg. 1939 májusában ugyanis újra vegyesbizottsági tárgyalást hívtak össze, melyen a 4. huszárezred részéről Győry Mihály százados, a lovasdandár híradósszázada részéről Tóth Endre főhadnagy, a lovasdandár harckocsiszázada részéről Barthalos Zoltán százados vett részt, míg a várost Szohor Pál polgármester, Virányi András városi tanácsnok, Nagy Elek városi műszaki tanácsos és Gyurikovics Lajos gazdasági intéző képviselte. A bizottság katonai tagjai újabb területeket kértek új laktanyák építésére a várostól: a lovasdandár harckocsi zászlóalja részére a Tokaji út és a kisvárdai vasút által határolt területen 5 katasztrális holdat, a tüzérek számára a Kistelki (ma Váci Mihály) és a Bánság (ma Bartók Béla) utcák által határolt területen kb. 2 holdat, a huszárezred részére pedig a laktanya északnyugati oldalán 8 holdat. Ezen kívül kérték a híradó század részére a Bundi átalakítását és a gyakorlótér kibővítését kb. 40 holddal. A város szakosztályai május 23-án tárgyalták a kérést, s az alábbi indoklással támogatták a kincstár előterjesztését: „Nyíregyháza városában az építési tevékenység csaknem teljesen szünetel. Emiatt az építőiparosok és munkások már hosszú idő óta munkanélkül lévén mind nagyobb számban szorulnak közsegélyre. A honvédkincstár által tervezett kb. másfél millió pengős építkezés a város életébe friss vérkeringést vinne és a munkás kezek százainak biztosítana keresetet, tehát a honvédkincstár kívánságainak teljesítése a városnak nemcsak erkölcsi kötelessége, hanem érdekében is áll. A katonai alakulatok létszámának a tervezett laktanyaépítésekkel lehetővé váló emelése a város háztartásában a forgalom és fogyasztás növelésével kétségtelenül érezhető javulást fog hozni, amely az elvállalt áldozatok rentabilitását biztosítani fogja. Azzal, hogy a város a honvédkincstár által bérelt úgynevezett Bundi épület átalakítási munkálataihoz 5000 pengővel hozzájárul, ennek az ingatlannak az értékét emeli és a gyakorlótérnek, valamint a hozzá csatlakozó 40 hold területnek hosszú időre igen jó értékesítését szolgálja."

95 E javaslat alapán a július 30-iki képvislőtestületi ülésen döntés született a területek átengedéséről. Hamarosan megindultak az építkezések is. A lovassági laktanya mögött v. Kántor István építőmester építette a legénységi épületet, Sarló László , szintén budapesti építész a kapuépületet, a 3 db. 100-100 lovat befogadó istállót, a betegló-istállót, a kovácsmühelyt és patkoló épületet.

96 A Bundiban pedig a híradó század kívánságára is megtörténtek az átalakítások. Az építkezések befejeztével a tüzérek is kiköltöztek a Hadik laktanyából, s így ott ezután csak a 4. huszárezred és az ezredközvetlen alakulatok maradtak. * * * A kaszárnyákkal együtt folyamatosan rendezték a gyakorlótér bérletét is. Az 1920-as évek elején az itteni alakulatok részére kb. 280 kat. hold területet hasítottak ki a régi nagygyakorlótéren, melynek bérleti díját - tekintve a korona állandó és nagymértékű inflációját - búzaárban számították ki. Eszerint a kincstári negyedévenként katasztrális holdanként 166 kg. búza árának megfelelő összeget fizet a városnak. Még azt is kikötötték, hog a búza a fizetési határidő előtti nyolcadik napon jegyzett középár szerint számítandó át készpénzzé.

97 58