Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
lejártával ezeket az épületeket is jókarban, minden térítés nélkül adja át a városnak. A bérlet ideje alatt az ingatlanok adóterheit a kincstár vállaja, tűzkárbiztosítás, kéményseprés, s egyáltalán a kaszárnya és környékének tisztántartása a katonaság feladata. A városnak jogában áll az épületeket bármikor megvizsgálni, s a kincstár által esetleg nem teljesített kötelezettségeket vegyes bizottsággal megállpítani. 93 1929-ben a debreceni vegyesdandár-parancsnokság három szerkérszín építésére kért engedélyt. A város beleegyező válasza után azonban a további engedélyek nélkül Adorján János helyi építőmesterrel 13 félereszes kocsiszínt építtettek az istállókhoz és az egyik fedeles lovardához ragasztva. A 30-as évek elején aztán virágházzal, lópataáztatóval, kopófalka épülettel, házi lövöldével is gyarapodott a kaszárnya. Közben az elhelyezési feltételek is javultak, a Damjanich laktanya felépítésével a m. ihr. II. Rákóczi Ferenc 12. honvédgyalogezred parancsnoksága és nyíregyházi zászlóalja került végleges helyre, a Honvéd utcai laktanya felújításával a Gábor Áron 6. tüzérosztály parancsnoksága és 1. ütege is kiköltözött a huszárlaktanyából, s így ott már csak a m. kir. Hadik András 4- honvéd huszárezred és a tüzérek 2. ütege maradt. Ugyanakkor a Rákóczi utca, Árok utca, és a Búza tér között fekvő; a város Bundi nevű gazdasági udvarába és épületeibe, valamint a Kossuth utca és az Erdősor sarkán lévő majorkertbe a huszárezred árkászszázadát és a pótlóidomító keretet szállásolták be 1935-tŐl. A 20-as évek végén 30-as évek elején a Deák Ferenc és a Bácska (ma Móricz Zsigmond) utca sarkától a laktanyáig a város felszereltette a közvilágítást, s elkészült a vasúti sorompótól a kaszárnyakapuig vezető kövesút is. Itt a város adta a követ, a fogatokat és a munkaerőt a huszárezred biztosította. Az 1930-as évek második felében a hadsereg fejlesztése felgyorsult. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter 1938. február 3-án ismertette a Huba elnevezésű hadseregfejlesztési tervet, melynek keretében a nyíregyházi 1. lovasdandárnál is jelentős létszámnövekedéssel kellett számolni. Egy hónap múlva a miniszterelnök, Darányi Kálmán Győrben elmondott beszédében hirdette meg az egymilliárd pengős beruházási programot, melyből 600 millió közvetlenül a hadsereg felfegyverzésére volt fordítható, 400 millió pedig olyan kiadásokra, melyek közvetve növelik az ország védelmi képességét. Ezen program keretéb.en újabb építkezések, bővítések kezdődtek Nyíregyházán. 1938. július 12-én vegyes bizottság tárgyalta a lovassági laktanyában szükséges bővítésket: „Elhelyezendő létszámok a következők: 4- huszárezred: 966 fő ember, 912 ló, 51 országos jármű, 8 löveg (páncéltörő ágyú), 6 vontató, 1 szerkocsi, 2 személygépkocsi. 1. lovasdandár harckocsiszázad: 67 fő, 26 gépjármű. 1 lovasdandár légvédelmi gépágyús üteg: 66 fő, 15 gépjármű, 6 löveg, 6 lőszerkocsi. 1. lovasdandár parancsnokság törzs: 12 fő, 10 ló, 2 személygépkocsi. 4- huszárezred, pótlóidomító különítmény: 200 ló. Osszesen:1123 fő, 1122 ló, 51 országos jármű, 14 löveg, 12 lőszerkocsi, 1 szerkocsi, 47 gépjármű és 4 személygépkocsi." E magas létszámból átalakítás és bővítés nélkül el tudták helyezni az 1123 személyt és 910 lovat, 27 gépjármű számára átalakíthatónak vélték a laktanya nyugati végén álló jármüszínt és építeni kívántak a kaszárnya délnyugati sarkában: „212 lőállás, 51 országos jármű részére zártszínt, továbbá 14 löveg, 12 lőszerkocsi, 1 szerkocsi, 6 vontató, és a légvédelmi gépágyús üteg 15 járműve és 4 személygépkocsi részére ugyancsak zártszíneket, végül 1 db. 20.000 literes benzinkutat 2 db. kimérő készülékkel. " 94 57
