Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Február 18-án újjáalakult a helyőrségi Katonatanács. A bizalmiférfi rendszer alapján került a végrehajtói bizottságba a tisztek részéről Bossányi Rudolf alezredes (15. hu. e. pótszázad), Tyll József százados (14. hu. e.), a katonák közül pedig Pipincsák György őrmester (5. hu. e.), Harang Pál törzsőrmester (14. hu. e. pótszázad), Gerő Jenő törzsőrmester (5. hu. e.), Soltész János szakaszvezető (15. hu. e. pótszázad).

86 A Szociáldemokrata Párt egyre erősebb szervezőmunkája és a Budapestről március 17-én Nyíregyházára érkezett Mussong Károly százados és Adelmann Nándor bizalmi hathatós agitációja hatására másnap a legénység és az altisztek szakszervezetének kezdeményezésére, s a tisztek csatlakozása mellett egy nagy tüntető felvonuláson és népgyűlésen eltávolították az általuk reakciósnak tartott tiszteket. Március 22-én a Katonatanács is újjáalakult, most már „tisztán szocialista elemekből". Elnök Molnár Antal Gábor huszárőrmester lett, alelnök Böszörményi Arpád százados, a tagok közé a huszároktól Kelemen Zoltán századost, Zimmer János őrmestert, Boor István főpatkolómestert és Csorba János huszárt választották.

87 Még ezen a napon a helyőrség katonasága Mussong százados vezetésével felesküdött a tanácsköztársaságra. A nyíregyházi huszároknak a Tanácsköztársasághoz, a proletárdiktatúrához való viszonyát igen találóan jellemzi Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg volt vezérkari főnökének vallomása, akit 1921-ben a debreceni katonai bíróságon hallgattak ki Mussong Károly, Böszörményi Árpád és társai perében. Stromfeld Böszörményi százados ügyével kapcsolatban jegyezte meg: „hogy a nyíregyházi huszárság állandóan vörös, illetve - mosolyogva kijavítva - fehér posztó volt a vörösök szemében. "

88 1919 április 27-én a román királyi csapatok megszállták Nyíregyházát, majd rövidesen az egész Tiszántúlt is. Május 19-én a városban élő tiszteket Brassóba internálták, ahonnan csak szeptemberben térhettek vissza. Közben a románok által meg nem szállt területen szerveződött a nemzeti hadsereg, s ennek egyik egységeként 1919. decemberében Miskolcon megalakult a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred Oehm Tivadar alezredes parancsnoksága alatt.

89 54