Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Trianon után 1920 március elején a román királyi csapatok kiürítették a Tiszántúlt, s ezzel véget ért a majd egyéves megszállás. Március 13-án érkezett Nyíregyházára a nemzeti hadsereg első. egysége, a soproni 13. gyalogezred és egy gyalogdandárparancsnokság, Bugsch Aladár ezredes, dandárparancsnok vezényletével. A város kitörő örömmel fogadta a magyar katonákat, a Széchenyi utcán a Pénzügyi palotánál (ma a Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete) diadalkaput emeltek, ahol Nagy Ákos vezérőrnagy köszöntötte a soproni bakákat. Hamarosan bevonult a városba a 4. huszárezred is, Oehm Tivadar alezredes parancsnoksága alatt. Április 12-én katonákból és városi tisztviselőkből álló vegyes bizottság vizsgálta felül a laktanyák állapotát és próbálta elhelyezni az itteni csapatokat. A felmérés szerint: „Rendelkezésre áll: 1., a nyíregyházi gyalogezred számára a részben a város tulajdonát képező honvéd huszár laktanya. 2., a nyíregyházi huszárezred számára a város tulajdonát képező volt közös lovassági laktanya. 3., a város tulajdonát képező volt csapat kórház, mely eredeti rendeltetésének megfelelően volna felhasználandó." A férőhelyek állapota siralmas képet mutatott: „Az összes laktanyák és csapatkórház épületeit a román katonák vandál módon elpusztították, azoknak elhelyezési célokra alkalmas állapotba való helyezése igen nagy költségbe fog kerülni." A helyreállítás költségeit a bizottság mintegy ötmillió koronára becsülte, kijelentve azt is, hogy ezekben a nehéz időkben ennyi pénzt a város nem tud áldozni, tehát a helyreállítás költségeit a kincstár vállalja magára.

90 Ettől függetlenül a legsürgősebb javítási munkákat a város elkezdte, s ezekre a május 28-iki képviselőtestületi ülés 800.000 koronát határozott meg, melyet a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesülettől vettek fel. A debreceni katonai parancsnokság 1920 augusztusában a gyalogság és a huszárok mellé tüzérséget is rendelt Nyíregyházára. A magyar királyi 12. gyalogezred parancsnokságát és a II. zászlóaljat a Honvéd utcai volt huszárlaktanyába és a Kórházlaktanyába helyezték el, a huszárok és a tüzérek számára pedig kettéosztották a nagy lovassági laktanyát: „A laktanya hossztengelyétől északra - vagyis a főbejárattól jobbra eső területrész a rajta lévő épületekkel együtt a tüzérosztálynak, a délre azaz a főbejárattól balra eső területrész a huszárezredeknek utaltatik ki. Ezen területen levő épületekben: A tüzérezredből: az ezredtörzs, II. osztálytörzs és II. osztály tábori tarackos ütege és hegyi ágyús ütege, összesen 558 fő legénységgel és'304 lóval. A huszárezredből: az ezredtörzs, I. és II. osztálytörzs, 1-6. század, lovas árkász század, távbeszélő szakasz, 55