Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

A harmadik csoportot a „B" lépcső alkotta, a mozgósított haderő kb. 1/5 részével. Ez a csoport ha Oroszország vagy egyidejűleg Oroszország és a Balkán elleni háborúról van szó, akkor az oroszok ellen vonul, ha viszont csak balkáni háború indul, akkor a balkáni minimális seregcsoporttal azonnal Szerbia ellen indul.

72 Az 1. lovashadosztály a Kövess Hermann gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt álló 2. hadseregbe tartozott. A mozgósítás - az 5-ösökhöz hasonlóan - a 14. huszárezrednél is nagy lelkesedéssel folyt, s három nap alatt teljesen felkészültek az indulásra. Július 29-én éjszaka búcsúztatta Nyíregyháza népe háziezredét. Mintegy 8 10.000 ember vonult fel a Városháza elé, ahol a miskolci 69. gyalogezred zenekara játszott lelkesítő indulókat, majd a Himnuszt és a Rákóczi-indulót. A Korona előtt Nagy Ákos alezredes beszélt, aki alig egy hete vette át ezredparancsnoki kinevezését. Búcsúszavai után Nagy Lajos református lelkész áldotta meg a hadbavonuló huszárokat. A fellelkesült tömeg a vállán vitte Nagy Ákost a téren. Ezután a Koronában a város előkelősége díszvacsorán köszönt el a tisztikartól. Másnap hajaiban az ezred berakodott. Ujfalussy Dezső főispán és Májerszky Béla polgármester meleg szavakkal köszönt el a huszároktól, s a fellobogózott, virágdíszes állomásról a Himnusz hangjai mellett indult a háborúba a cs. és kir. 14. huszárezred. A hadrend szerint a huszárezredet a Balkán felé irányították, s néhány szállítmány meg is érkezett a Bánátba. Ezek augusztus 1-én Petrin, Verséétől nyugatra kirakodtak, s félnapos menettel Dolovára, a hadosztály gyülekezési körletébe vonultak. A többi szállítmányt azonban már útközben visszafordították és Galíciába irányították, ugyanis az általános mozgósítás elrendelése után az 1. hadosztálynak az orosz fronton volt a helye, a Kövess-hadseregcsoport jobbszárnya előtt, Czortkownál. Ezért aztán a 14. huszárezred a Bánátban Petrén újból berakodott, s ezek augusztus 7-én érkeztek Czortkowra, s így ismét együtt volt az ezred.

73 Az 1. lovashadosztály tehát Czortkow környékén gyülekezett, s járőreivel már augusztus 10-én öntevékenyen megkezdte a hadműveleti távolfelderítést, majd 16án átlépték a határt. Másnap már elfoglalták Kamenyec-Podolszkit, ám ugyanezen a napon tőlünk északra az 5. honvéd hadosztály Gorodoktól visszavonult a határ, a Zbrucz folyó mögé, s így az 1. lovashadosztályt a bekerítés fenyegette. Ezért a hadosztály alakulatait is visszarendelték a kiindulási pontra, Czortkowra. Itt kapták azt a jelentést a Zbrucznál hagyott felderítő osztagoktól, hogy augusztus 21-én az oroszok nagy erőkkel átkeltek a folyón és Bucsacs felé nyomultak. A Monarchia vezérkari főnöksége azonban ekkor még nem ismerte föl az orosz erőcsoportosításokat. Úgy vélték, hogy az orosz főerők valahol a Visztula és a Bug között vannak és onnan Berlin ellen szándékoznak vonulni. Ezt szerették volna megakadályozni, s ezért hanyagolták el a Tarnopoltól délre eső területet, feltételezve, hogy ott a Kövess-csoport elegendő lesz az ellenség feltartóztatására. Ezért kapta az 1. hadosztály is azt a feladatot, hogy Bucsacstól keletre szálljon szembe az oroszokkal. A téves helyzetfelismerésből adódott aztán az, hogy augusztus 23-án a Zbruczon át betört és a Szeret folyóig előretört Bruszilov-hadsereggel szemben hézagos és gyenge arcvonal állt. 41