Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

1893 őszén Kassa környékére masírozott az ezred nagy gyakorlatra. Felfelé menet Miskolcon az ottani huszárokkal lóversenyt rendeztek, amit a nyíregyháziak nyertek meg. Szeptember 11-én érkeztek vissza a 14-esek a városba, s a pihenő helyett másnap reggeltől a lóval együtt való bevagonírozást kezdték el gyakorolni.

45 * * * A gyakorlatok és lóversenyek egyaránt próbára tették a huszár és lova ügyességét, rátermettségét, tűrőképességét, de hasonlóképpen megmérettetett ló és lovasa egy-egy távlovagláson is. 1892. április 20-án Dolleschall Miklós alezredes 10 tiszt társaságában egyenesen Krakkóba indult úgy, hogy a távot oda-vissza 9 nap alatt teszik meg. Semmi felesleges dolgot nem vittek magukkal, még a tisztiszolgák sem kísérték a társaságot, mindössze az ilyenkor nélkülözhetetlen gyógykovácsot vitték magukkal. A kincstári lovakat lovagolták, hogy ezek kitartását kipróbálják. Egy hét múlva a Nyíregyházi Hírlap a sikerről tudósít: „A 20-án, szerdán innen Krakkóba indult távlovagló huszár tisztek közül négyen az első állomásról visszaérkeztek, kettő közülök betegsége, kettő pedig lova kifáradtsága miatt, a többiek szombat estve érkeztek Krakkóba. Vasárnap pihentek s hétfőn reggel visszaindultak, haza érkezésök bizton csütörtökre várható. Eddigi utjok alatt az idő a lehető legkedvezőtlenebb volt, folytonos szélvihar volt velők szemben, a kemény hideg többször kényszerűé őket az órákig is eltartó gyaloglásra, lehetetlen volt huzamosabb ideig lóháton ülni. Köpenyük a hó és esőtől ugy átázott, hogy azokat már Kassáról vissza küldöttek, hasonló lovaglás ily körülmények között talán még nem is volt; a naponta megtett út hossza átlag 94 kilométer, s ennek daczára a tiszt urak teljesen jól érzik magukat, s a mi szinte bámulandó, a lovakon a megerőltetettségnek nyoma sincs. "

46 Alig melegedett meg az ezred új állomáshelyén, megjelentek szemlézni az elöljárók. 1892. április 8 és 12. között lovag Zaleski József, a miskolci 6. lovasdandár parancsnoka szemlélte meg a 14-eseket és elismerő szavakkal nyilatkozott mind a legénység képzettségéről, mind a kifogástalan lóállományról. Június 10-étől ismét négy napon át vizsgálta az ezredet, majd 1893 januárjában ismét visszatért, s megint csak elégedetten szemlélte a huszárokat. A márciusi szokásos szemle emelkedett hangulatban telt el. A hónap teljes 3. hetét töltötte itt a dandárparancsnok, s naponta a gyakorlatokon győződött meg a huszárok felkészültségéről. Előtte azonban ünnepet tartott a regiment: „A 14- huszárezred ünnepe. Vlagyimir orosz nagyherczeg, házi huszárezredünk tulajdonosa, e napokban arcképét küldte meg ezredének, a melett pedig minden egyes tisztnek is, küldött fotográfiát saját keze aláírásával. Az arcképeket a hadtest parancsnok képviseletében Zalesky ezredes dandárnok ünepélyesen adta át az ezrednek múlt szombaton Lenk ezredparancsnok és az egész tisztikar jelenlétében. Zalesky dandár parancsnok szives beszédben emlékezett meg a tulajdonosról, mely beszédre Lenk ezredes meleg szavakban válaszolt. Az ünnepélyes átadást lakoma követte a tiszti étkezőben..."

47 Júliusban a kassai hadtesparancsnok, Uxküll-Gyllenband Sándor altábornagy is megszemlélte az ezredet a dandárparancsnok kíséretében. * * * 28