Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
A hadrendi változások miatt 1894 nyarán a 14-es huszárokat elvezényelték a városból a távoli Bukovinába, Csernoviczba. Augusztus elején indultak el innen a huszárok, előtte azonban Lenk Albert ezredes búcsúlátogatást tett a polgármesternél, s „megköszönte a város közönségének az egész ezreddel szemben tanúsított jóakaratát és szívélyes barátságát, mi által az ezredek három évi itt időzése alatt a katonaság és a polgárság közötti egyetértés és jó viszony fenntartva lett, s ajánlja magát és ezredét jövőre is a városi közönség jó indulatába. " 48 Ősszel, a gyakorlatok után vonult be a városba a III. Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő császári és királyi 10. huszárezred. Szeptember 29-én, szombaton reggel érkeztek. „Huszárainkat / a kik Hajdu-Nánás felől érkeztek, a város ünnepélyes fogadtatásban részesítette. A város határánál Sztárek Ferenc főkapitány fogadta az ezredet, a laktanyában pedig Bencs László polgármester üdvözölte a város hatósága és egész közönsége nevében. Az üdvözlés után Fontain ezredes bevonulást parancsolt s azután a tisztikar a laktanya tiszti kaszinójában gyülekezett össze...A város itt villás reggelivel vendégelte meg a tisztikart." 49 Közben az eltávozott 14. huszárezred parancsnokát, Lenk Albertet a 21. lovasdandár parancsnokává nevezték ki, s így a regiment új parancsnoka DoUeschaU Miklós lett, akit ezredessé is előléptettek. Nyíregyházán tehát a 10. huszárezred és pótkerete, valamint a 14. huszárezred pótkerete maradt. Mivel a nagylaktanya ennyi alakulat részére mégiscsak szűknek bizonyult, a 10-es huszárok 6. századát Nagykállóban szállásolták el. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a miskolci 6. lovasdandár tisztjeinek lovaglóiskoláját, az equitációt is ide helyezték. Közben a város a pótkeretek számára a nagylaktanyában az építkezéseket (pótraktárak, szekérszínek) megindította, de a dandártiszti iskolát nem építette föl, éppen a kedvezőtlen lakbérosztályozás miatt. 1897-ben tovább korszerűsödött a laktanya azzal, hogy a törzsépületbe, a kapuépületekbe és a lovardákba a város és a huszárezred közösen bevezették a villanyt, majd egy év múlva telefont is kapott a kaszárnya. Ezt a város kötötte be saját költségén, jól felfogott érdekében. Az egyre fejlődő települést ugyanis jónéhányszor rémítette meg egy-egy nagyobb tüz, amivel az önkéntes tűzoltók sokszor nem nagyon bírtak. A huszárezrednél viszont volt - éppen az önkéntesek segítségével kiképzett - tűzoltó szakasz, kikre így biztosabban lehetett számítani, arról nem is beszélve, hogy az esetleges rendbontások alkalmával a készültséget hamarabb ki lehetett hívni. Ugyanis ezek a derék dunántúli huszárok semmivel sem voltak jobbak elődeiknél, a kezdeti időkben igen sok gondot adtak mind a rendőrségnek, mind saját készültségüknek. Ezekkel is, de a szépen megrendezett versenyekkel, Hubertusnapokkal, tiszti mulatságokkal, bálokkal a 10-esek is beírták nevüket e város történetébe. * * * A 14-esek pedig lassacskán berendezkedtek a távoli Bukovinában, Csernoviczban. Nem egy helyen voltak elszállásolva; az ezredtörzs és a második század a város egyik felében, az első és harmadik század egy másik laktanyában, míg a teljes második osztály Uj-Zucskán feküdt. Ettől kezdve a szabolcs-szatmári fiúk ide vonultak be évenként októberben huszárnak. 29
